Pesti Srácok

Új filmek a debreceni ködszínházban

Két új film látható hétfőn estétől a debreceni Nagyerdőben lévő ködszínházban: a filmek vetítését Papp László polgármester indítja el este kilenc órakor a Magyarországon egyedülálló multimédiás szökőkútnál.

MTI

Az egykori nagyerdei csónakázó tó és környéke 2014-ben teljesen megújult, akkor alakítottak ki hazánkban egyedülálló fejlesztésként egy multimédiás szökőkutat, más néven ködszínházat. A csaknem 2000 négyzetméteres vízfelület közepéről felszökő 35 méter magas vízoszlop és a mintegy 30-szor 10 méteres, legyező alakú vízsugárra kivetített filmek már messziről is jól láthatóak. A két új kisfilm segítségével a szemlélődő végigjárhatja a város legismertebb részeit, felfedezheti értékeit és látnivalóit, az utóbbi évek fejlesztéseit. A ködszínházban minden este 20, 21, 22 és 23 órától van vetítés, amikor az elmúlt években készült négy korábbi és az idei két új film látható. A ködszínház esti fényjátékát egyrészt víz alatti halogén lámpatestek biztosítják, másrészt a vízpermetre vetített egyedi animációk és filmek.

PestiSracok facebook image

A látványosság kedvelt célpontja a városba érkező hazai és külföldi turistáknak is. A szökőkút - a medencében egyszerre tárolt mintegy 770 köbméternyi víz visszaforgatásával, nagy teljesítményű vízforgató és -tisztító berendezés segítségével, óránkénti vízforgatás mellet -, egyetlen töltésnyi vízmennyiséggel akár több hónapon keresztül tud működni. A vetítés a medencének a stadionnal átellenes oldaláról, egy vasbeton szerkezetű vetítőtoronyból lézer-, valamint videóprojektor segítségével történik. A tökéletes vizuális hatás elérése érdekében a projektorok egy speciális üvegfelületen vetítenek át, a megfelelő hangosításról pedig négy oszlopon elhelyezve összesen nyolc kültéri hangfal gondoskodik. A különleges élményt a nézők a szökőkút stadion felőli oldaláról szemlélve élvezhetik.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)