Pesti Srácok

90 éves a Puskin- Két napos ünneppel köszöntik

Idén ősszel lesz 90 éve, hogy Fórum néven megnyitotta kapuit a Puskin mozi, amelyet ebből az alkalomból két napos ünnepi sorozattal, népszerű és klasszikus filmek vetítésével és közönségtalálkozóval köszöntenek szeptember 17-én és 18-án. A hétvége alatt leginkább magyar, és moziban ritkán látható, a Puskin termeinek nevéhez valamilyen módon köthető alkotások lesznek láthatók.

MTI

A legtöbb esetben 35 milliméteres filmszalagról forognak majd az alkotások, valamint egyes előadásokhoz rendhagyó közönségtalálkozókat is szerveznek. A napfény íze filmhez kapcsolódva például beszélgetés lesz Szabó Istvánnal és Koltai Lajossal, akiknek több közös alkotását is levetítik a két nap alatt, de bemutatják Kertész Mihály halhatatlan rendezését, a Casablancát is, amelynek felújított változatát az ünnepi hétvégén láthatja először a közönség. A jubileumi hétvége programjaira meghívást kap a 90 esztendős Makk Károly is.

PestiSracok facebook image

A Puskin 90 egyik legizgalmasabb programjának ígérkezik a tervek szerint Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska és Haumann Péter részvételével zajló pódiumbeszélgetés, amelyet filmvetítés követ. A szervezők ezt a programot egy későbbi széria nyitóeseményének is szánják, amelyben időről-időre vendégül látják majd a nemzet színészeit egy beszélgetés és filmvetítés keretében. Az ünnepi hétvége előadásai a mozi pénztárában augusztus 12-től kapható Puskin 90 kártyával látogathatók, amellyel négy tetszőleges előadásra szóló jegy igényelhető mindkét napra.

A mozi épületében először a Magyar Világ kávéház, 1919 után bankház működött, majd a gazdasági összeomlás után, 1926-ban nyitotta meg kapuját Fórum filmszínházként. Egyik alapítója Deák Jenő volt, aki 1912 óta működtetett filmkölcsönző céget. Az épület szobrai, amelyek alapvetően a férfi-nő szimbólumrendszerre épülnek, Kristián Sándor és Varga Oszkár munkái voltak, a csillárt Grünberger Jenő szállította.

1929. szeptember 30-án itt került sor az első magyarországi hangosfilm bemutatójára. A műsoron két rövidfilm szerepelt, majd ezt követte Az éneklő bolond című amerikai film. Itt tartották a Hyppolit, a lakáj díszbemutatóját is, sőt a filmet megelőző szereplőválogatásra is az épületben került sor.

1941-ben a frissen alakult Fórum Filmszínház Rt. kapta meg az üzemeltetési engedélyt, majd 1944-ig az Esperia filmvállalat befolyása alá kerülve itt mutatták be az olasz filmgyárak filmjeit. A világháború után a Fórum a Kisgazdapárté lett, az államosításkor pedig a Fővárosi Tanács kezelésébe került. Nevét is ekkor változtatták Puskinra. A mozi technikai rekonstrukciójára 1988-ban került sor, ekkor gépészeti átalakítások történtek, majd 1998. október 15-én megnyitotta kapuit a háromtermes új Puskin mozi, amely néhány éve további két kamateremmel bővült.

Az egykori pénztár helyén, ahol Keleti Márton 1961-ben a Nem ér a nevem című film fontos jeleneteit forgatta Tolnay Klárival és Páger Antallal, a nézőtéri büfé kapott helyet.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.