Élni, és zenélni hagyni – A Pure McCartney című albumról

A Beatles óta tudjuk, hogy a popkultúra bolygója nem gömbre, hanem almára hasonlít, így ha Paul McCarney, a popkultúra egyik kulcsfigurája albumot jelentet meg, az akkor is esemény, ha dupla válogatásról van szó, ami nem tartalmaz újdonságokat. Ugyanis mindig van mit felfedezni még a több, mint 45 éve publikált első dalokban is. Az egyszerűnek tűnő, fülbemászó szerzemények bonyolult, mégis könnyen befogadható struktúrái, játékos harmóniagazdagságuk miatt lesznek megunhatatlanok. És világos az is, hogy a rock and roll csillogó fekete korongokra emlékeztető univerzumában ma is minden McCartney-féle alma körül kering.

PZL - 061.hu

Nem éppen közérdekű információ, de a Beatles hivatalos feloszlása előtt két nappal születtem. Egy napom volt arra, hogy kiélvezzem a tudatot: jelen idejű a Beatles. Ez a nap 1970. április 9-e volt. Mi fér bele egyetlen napba? Meg tudtam volna-e hallgatni a Beatles összes dalát? Mondjuk, a Yesterdayt minden bizonnyal. Ha az élet a Beatles vonatkozásában egy napot kivéve az örök tegnapban telik el, az nem biztos, hogy olyan jó.

Ezzel 1970 április 10-én még nem voltam tisztában, de szerencsére Paul McCarney számára minden világos volt, így még a feloszlás bejelentése előtt megjelentette első szólóalbumát, amiről a nyitó dal a Maybe ’I’m Amazed és a záródal a dupla válogatás utolsó dala (Junk) is, a szintén a cím nélküli debütáló albumon található, így foglalja keretes szerkezetbe a lemez a válogatás korpuszát. A szelekció tehát nem tartja a kronológiát, mégis az első, 19 dalt tartalmazó korong inkább a hetvenes évekre fókuszált, és csak öt dalt (The Song We Were Singing (1997), Sing The Changes (2008), Jenny Wren (2008), Save Us (2013), Ebony And Ivory (1982) emelt át karriere későbbi periódusaiból. A 20 dalt tartalmazó második korong inkább a középső és a kései időszakból mazsolázik, de valójában ez sem áll meg, hiszen erre a lemezre hét dalt válogatott be a hetvenes évekből. Tehát ha akarnánk se tudnánk következetes rendszert felfedezni, mondjuk inkább azt, hogy a dalok belső logikája rendezte egymás mellé a slágereket.

A rock and roll történetének talán legnagyobb teremtő egyénisége (karrierje során több mint 50 Top 10-es slágert írt) 46 évvel az első szólólemeze megjelenése után publikálta e válogatást, tehát még kerek évfordulót sem tudunk felhozni mentségül, nincs különösebb oka tehát a kiadásnak, ha csak az nem, amit maga Macca mondott a lemezről: „A cél csupán az volt, hogy aki meghallgatja, jól szórakozzon. Talán ugyanúgy élvezhető egy hosszú autóúton, este otthon vagy valami partin a barátokkal is.” Ez így szerény vállalásnak tűnik, de mint tudjuk, a nagy egyéniségek vagy kiállhatatlanok, vagy szerénységükkel hozzák zavarba az embert. 1969-es városi legenda szerint McCartney meghalt. Ha ez igaz, akkor a túlvilág kreatívabb hely Strawberry Fieldnél és Lucy gyémántokkal dekorált egénél is.

Paul McCartney
Pure McCartney
Universal
19+20 szám 150 perc

Fotók: McCartney archívum