Megnyílt a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep
Megkezdődött az alkotómunka hétfőn a XXV. Gébárt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen, a jubileumi évben a meghívott művészek a zalai táj nyújtotta inspirációk alapján készítik el alkotásaikat.
MTI
A művészeti vezető - Budaházi Tibor Vajda Lajos és Káplár Miklós díjas képzőművész - javaslatára Drozsnyik István miskolci festőművész és az Újronafőn élő Kelemen Benő Benjamin grafikus kapott meghívást a kurzusra. A szlovákiai Dunaszerdahelyről Almási Róbert festőművész érkezik a GébArt művésztelepre, a zalaegerszegi alkotók közül pedig Frimmel Gyula grafikus és Horváth László képzőművész vesz részt a kurzuson.
Idén a festészet és grafika kerül előtérbe, a választott téma pedig a természeti környezet - a zalai táj, a Gébárti-tó és partvidéke - lesz. Az alkotásokat a művészek saját látásmódjuk, impulzusaik, benyomásaik alapján más-más technikai megoldásokkal készítik el. A munkához szükséges eszközöket, anyagokat a házigazdák biztosítják. A programban városnézés, kirándulás is szerepel, a résztvevők Szlovéniába is elutaznak, a magyar határ melletti Lendvai Galéria-Múzeumban közösen nézik meg Joan Miró grafikai munkáiból nyílt tárlatot - ismertette a részleteket Prokné Tirner Gyöngyi. Esténként szakmai eszmecseréket tartanak, bemutatják portfólióikat. A művésztelepen készült képekből augusztus 12-én, a zárónapon kiállítás nyílik Kézművesek Házában. A szakemberekből álló zsűri minden alkotótól kiválaszt két-két munkát, amely város tulajdonába kerül.
A GébArt - a mozaikszó utal a kortárs magyar művészetre és egyben az alkotói környezetet is jelzi - művésztelepre évről évre olyan művészeket hívnak meg, akik munkájukkal emelni tudják a zalaegerszegi kortárs képzőművészeti gyűjtemény minőségét, színvonalát - fogalmazott az intézményegység-vezető. A GébArt gyűjtemény már több mint félezer kortárs képzőművészeti alkotást számlál. Az elmúlt negyedszázad anyagának keresztmetszetét adja a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kedden nyíló kiállítás.
A zalaegerszegi művésztelep működése 1968-1980 közötti évekre nyúlik vissza, ezekben az esztendőkben többek közt Bernáth Aurél, Szabolcs Péter, Samu Géza és Makovecz Imre is alkotott a zalai műhelyben. A Kézművesek Háza 1992-től alkotóműhelye a kortárs képzőművészetnek. A tematika, a téma - a tér, szín, kompozíció, a zalai táj szépsége, az élet öröme - évről évre változik, 1995 és 2006 között például monumentális fa-, fém- és kőplasztikák készültek. A kültéri, környezetbe illő alkotásokból szoborparkot hoztak létre, amely télen-nyáron megtekinthető a Gébárti-tó partján.
