Pesti Srácok

Opera a Krisztus-képet átfestő asszony történetéből

Operát inspirált annak a katasztrofálisan tehetségtelen "festőnek" a története, aki 2012-ben a legjobb szándékkal ugyan, de tönkretett egy Jézus Krisztust ábrázoló festményt az északkelet-spanyolországi Borja város egyik templomában.

MTI

Elias Garcia Martinez 1930-ban festett műve, az Ecce Homo még a nedvességtől és az időtől megviselten is az otthonául szolgáló templom egyik ékessége volt. A gyülekezet egy idős tagja, a ma már 85 éves Cecilia Gimenez azonban nem bírta tétlenül nézni a festmény pusztulását és önhatalmúlag restaurálta. Úgy átpacsmagolta a művet, hogy az szinte felismerhetetlenné vált. Az alkotás ennek köszönheti viszont világkarrierjét, ugyanis a szánalmassá vált, emberi arc helyett leginkább egy majomra hasonlító mű képe bejárta az internetet.

Andrew Flack amerikai színdarabíró 2012-ben olvasott a Borjában történtekről, majd felvette a kapcsolatot Paul Fowler zeneszerzővel, és a páros hozzálátott az opera megírásához. Flack szerint a történet adva volt: egy aprócska spanyolországi város, amely az internet révén világszerte felkelti az emberek figyelmét. Az operában Cecilia tette hatalmas felháborodást vált ki a városban. Az asszonyt megfenyegetik, és a festmény eredeti alkotójának szelleme is felbukkan, szomorúan tapasztalva, hogy mi történt a művével. Az eltorzított alkotás képe azonban futótűzként terjed el az interneten és a világ minden tájáról érkeznek turisták a kisvárosba, hogy a saját szemükkel láthassák az elcsúfított freskót, ami jelentősen fellendíti a helyi gazdaságot.

Az opera munkálatai során Flack kétszer is ellátogatott Borjába és találkozott Ceciliával is, aki elmondása szerint "egy elragadó, stílusos idős hölgy, akiből egyszerű, de királyi elegancia sugárzik". A Behold the Man, vagyis Íme, az ember (Ecce Homo) című opera - spanyolra lefordított - részleteit a hétvégén mutatták be Borjában a helyi kórus és a régió profi énekeseinek közreműködésével. A darab amerikai premierjének időpontját egyelőre nem tűzték ki, de várhatóan jövőre érkezik a mű az Egyesült Államokba. "Azután pedig Havanna, Buenos Aires vagy Mexikóváros" - mondta bizakodóan Flack, hozzátéve, hogy a darab egy igazi hibrid, van benne Bach, gregorián dallamok, és olyan részek is, amelyek Lady Gagát és Frank Sinatrát idézik.

PestiSracok facebook image

A valóságban egyébként tényleg felszökött a borjai templom látogatottsága, sokan akarták eredetiben is látni az elrontott művet, amely hamarosan pólókon, bögréken, borcímkéken, telefontokokon is pompázott szerte a világban.
Az ötezer lelkes város önkormányzatának vezetői pedig abba is beleegyeztek, hogy Gimenez 49 százalékot kapjon a turistaforgalom fellendülése révén keletkező haszonból, továbbá a "majmos" képével ékesített tárgyak eladásából befolyó profitból. Az elfuserált - és elhíresült - restaurálás óta 170 ezer látogató kereste fel a Zaragozához közeli 5000 lelkes települést a polgármester adatai szerint.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.