Héja-nász a Katpolon: Kardos György és ügynöke, Ignotus Pálné halálos viszonya
Mátay Florence és Kardos György /Képek forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kardos György a Katonapolitikai Osztály tisztjeként szervezte be a fiatal és gyönyörű Mátay Florence-t, aki később a szeretője lett. Mátay ügynökként több szerepet eljátszott, volt, hogy titkárnőként építették be a célpont mellé, máskor egy angolszász tiszt bőrébe bújt. A felépített csapdákba esett áldozatok többségét kivégezték. Később Mátay börtönspicliként lehetett ráállítva Ignotus Pálra, akivel kiszabadulva összeházasodtak. Bár az iratok szerint még ekkor is folytatta a viszonyt Kardossal, 1956-ban Ignotusszal Angliába emigrált. Ekkor próbálták újra-beszervezni, Kardossal levelezett, majd 1965-ben hazajött, és négy szenvedélyes napot együtt töltöttek. Nem sokkal később Mátay Angliában titokzatos körülmények között meghalt, több információ arra utal, hogy Kardos és az állambiztonság szerepet játszott a halálában. Egy egészen idáig nem ismert, elhallgatott, végtelenül aljas történet következik.
Egy olyan tanulmány néhány részletét közlöm most, amely egy egészen elképesztő történetet mesél el. Írásom a Hamvas Intézet Arc és Álarc című folyóiratának most, decemberben kiadott dupla-számában jelent meg. Akit érdekel a teljes anyag, a nagyobb könyvesboltokban, illetve az Intézet honlapján megveheti folyóiratunkat, amelyben több nagyon komoly, érdekfeszítő írás megjelent. Most csak felvázolom azt a titkos történetet, szerelmi háromszöget, amelynek Kardos György, Ingotus Pálné és - valamelyest akaratán kívül - Ignotus Pál a főszereplője.
Berkesi, Kardos és Mátay repülőtéri találkozója
Különös társaság gyűlt össze a budapesti repülőtéren 1965. június 25-én: Berkesi András író, Kardos György, a Magvető Kiadó igazgatója és az emigráns (akkori bélyege szerint disszidens) Ignotus Pál felesége, Mátay Florence. Tekinthetnénk irodalompolitikai, esetleg baráti találkozónak is, de másról volt szó. Hosszú évekkel azelőtt mindhárman a Katonapolitikai Osztálynak (továbbiakban Katpol) dolgoztak, Mátay ügynökként, Berkesi és Kardos állambiztonsági tisztként szolgálta a Rákosi-diktatúrát.
A két férfi Mátay tartótisztje volt, Kardos ennél is több: titkos viszonyt folytatott ügynökükkel. A negyvenes évek második felében ő hallgatta ki, majd szervezte be az akkor még fiatal nőt, aki néhány évvel később a szeretője lett.
Alig két év múlva, amikor egy belső leszámolás következtében az egész Katpolt lefejezték, szinte egyszerre kerültek rács mögé mindhárman. A két tisztet végül szomszédos cellába zárták, kopogtatással üzentek egymásnak, ugyanúgy, ahogyan a többi rab. Mátay is így ismerkedett össze későbbi férjével, Ignotus Pállal, miután egy idő után őket is egymás mellé helyezték.
Az ügynöknő akkoriban börtönspicliként dolgozott, valamivel Ignotus előtt szabadult, akit megvárt, hozzáment, és 1956-ban együtt mentek Angliába. Története korábbi szeretőjével, Kardossal sem zárult le, a levelek, iratok szerint képtelen volt elfelejteni katpolos szeretőjét, démonát, ezért is találkoztak 1965 nyarán.
„Még egyszer, utólszor.”
Mátay a mindenre kapható, több szerepet eljátszó ügynök
A félig angol származású Mátay a negyvenes évek végétől több szerepet eljátszott ügynökkén,t volt, hogy titkárnőként építették be a később kivégzett célpont mellé, máskor egy angolszász tiszt bőrébe bújt a szintén halálos ítéletekkel zárult koncepciós ügyekben. A börtön után Kardos helyett Ignotust és Angliát választotta, ahol fiúk született. Házasságuk a jelentések szerint boldogtalan volt, Mátay kezdett megőrülni, nem tudta Kardost elfelejteni, 1965-ben teljesen váratlanul hazajött, amivel nem csak a hírszerzést és Kardost, de férjét, Ignotust is meglepte.
Bár folyamatosan próbálkoztak az újra-beszervezésével, látva állapotát, ekkoriban már lemondtak erről.
Miután visszament, az Ignotus-családról jelentő egyik informátor (Borosné társadalmi kapcsolat) egyre durvább jelentéseket adott. Ezek szerint Mátayt rémálmok, képzetek gyötörték, volt, hogy a vendégre támadt. Az állambiztonság nagyon tartott attól, hogy Mátay kitálal. Könnyen elképzelhető, hogy eltakarították az útból. Hiszen ahogyan Berkesi András fogalmazott: ő veszélyesebb volt rájuk nézve, mint Mátayra az esetlegesen felfedett ügynöki múlt.
Általam biztosnak vélt forrásból tudom, hogy Kardos egy magánbeszélgetésen, már öreg, megbecsült magvetősként részegen azt mondta, nagyon bánja, hogy részt vett nagy szerelme megöletésében.
Az igazságot ma sem tudjuk, de mivel több iratrészletet felszabadítottak, jobban beleláthattunk ebbe a romantikus és aljas játszmába. Az tény, hogy Mátay egy titokzatos lakástűzben halt meg, és a baráti társaságukhoz tartozó Arthur Koestler felesége szerint nem ez volt az első tűzeset Mátay esetében...
A konyak, Kardos és a héja-nász
A különböző jelentések, iratok megerősítik, hogy a Katonapolitikai Osztályon őrült, szenvedélyes kapcsolat alakult ki a Katpol mindenre elszánt tisztje, Kardos és beszervezett ügynöke között. A valóságot nem tudjuk, tanulmányomban az összes lehetséges változatot bemutatom, itt most Mátay „verziója” következik (készpénznek persze nem vehetünk egy az ÁVH-n tett vallomást):
„Beszervezésem után 1947 végéig kb. 10 naponként adtam jelentéseket a Külügyminisztériumban dolgozó személyekről. <…> Még abban az évben késő ősszel Kardos találkozot kért tőlem, olyan hangnemből, melyből láttam, hogy mint privát ember akar velem találkozni. Ez a találkozó létre is jött az Astoria szálló előtt. Kardossal együtt nagyobb sétát tettünk a városban, majd az ő kezdeményezésére bementünk a katonapolitikai osztály épületébe, az ő irodájába, egy feketére. Rövid idő mulva Kardos udvarolni kezdett nekem és azt akarta, hogy barátnője legyek.
Beszélgetés közben Kardos meglehetősen sok konyakot ivott és rövid idő mulva lerészegedett, mivel én ekkor nem voltam hajlandó a barátnője lenni, Kardos részegségében dührohamot kapott, asztaláról leszort mindent, majd a ruháját is leszagatta magáról. Düh-rohamában teljesen magánkivül állapotban volt és valószinü, hogy a részegsége miatt rövidesen elaludt.
Én az irodáját nem tudtam elhagyni, mivel az ajtok be voltak zárva, de ezenkivül nem volt belépőcédulám és igy, valamint a botránytól való félelmemben nem mertem segitséget hivni. Kardos György egész éjjel nem tért magához és reggel Szeder századosi egy másik tiszttel együtt keltették fel, és ők vittek engem haza.”
Ezt a jelenetet (hogy a Katpol irodájában találtak rájuk) mindenki megerősítette. Berkesi András, Kardos társa és a Kádár-rendszer későbbi propagandistája így vallott:
„Mátait beszervezték. Alapja ugy tudom, hogy presszió volt. Beszervezése után Vértes ezredes tartotta vele a kapcsolatot és a barátnője lett, de az is lehet, hogy először Kardos, és ő adta át Vértesnek.
Tudom, hogy egy alkalommal Szeder szds. Kardost és Mátait Kardos szobájában meztelenül találta, mindketten be voltak rugva. Hogy Mátai dolgozott-e és mennyit, kinek volt akkor a barátnője, nem tudom.
Ezt, beszervezésének pontos körülményeit, Majoros és Szeder szds. tudják. Kardos közölte velem <1949 tavaszán>, hogy Mátait ujból beszervezte és ő fogja tartani. Kardos Mátaival rendszeresen a Kunffy Zsigmond utcai konspirációs lakásban találkoztak és mint később megtudtam, a szerelmi viszonyt ott folytatták. Többször eltünt Kardos este, és csak amikor reggel nem jött be és elmentünk keresni, ott találtuk Mátaival.”
Berkesi egy későbbi jelentésben így írt a Kardos és Mátay közötti viszonyról: „Kardos Mátait vezette és Mátai is őt. Majorosné
Szodoma és Gomora a Katpolon
A különböző jelentések szerint a Katpolnál (és vélhetően az ÁVH-nál is) teljesen hétköznapiak voltak az orgiák, a beszervezett ügynöknőkkel kialakított titkos viszonyok. Mátay így vallott erről:
„1950 elején Kardos egy találkozásunk alkalmával kivitt magával Zuglóba, ahol, mint mondta, egy barátját látogattuk meg – olvasható Mátay vallomásában. – A barátját emlékezetem szerint Pásztinak hivták, akinek a foglalkozása pincér volt. Pásztit nem találtuk a lakásán és egy közeli kocsmába mentünk el, ahol ő kiszolgáló volt. A kocsmába ott tartozkodott Pásztival közös háztartásban élő Mária nevezetü nő is. Kardos Pászti és Mária között beszélgetés kezdődött a kocsmába, mely zárás után Pászti lakásán folytatódott.
Ebből a beszélgetésből, valamint Kardos elmondásából tudtam meg, hogy Mária egy horthista tisztnek volt a felesége, ami miatt őt a Katona Politikai Osztályon kihallgatták és ez alkalommal ismerkedett meg Kardossal. A kihallgatása után Kardos kapcsolatot tartott vele és gyakran ment ki a lakásukra a barátaival, ahol a legféktelenebb, erkölcstelen dorbézolásokat folytatták.
Kardosnak volt egy Mester nevezetü barátja, aki valamikor a Katona Politikai Osztályon teljesitett szolgálatot, majd miután onnan eljött különböző feketézésből élt. Ez a Mester volt az, aki az éjszakai dorbézolásokhoz a legsötétebb prostituált nőket felhajtotta. Ilyen alkalmakkor Kardos egész önkivületi állapotig leitta magát.
Ez alkalommal is, hogy ott jártunk, Kardos annyira leittasodott, hogy szivrohamot kapott, és csak másnap délelött tudtunk Pászti lakásáról eljönni. Hogy Pásztinál milyen erkölcstelen dorbézolások folytak, arra jellemző az az eset, amit Kardos mesélt el nekem, hogy Pászti jelenlétében, Mária – akivel együtt él – lefeküdt Szeder Győző és Bánhalmi Károly századossal.
Kardos egy előző alkalommal dicsekedett azzal, hogy többször elkérte Majoros őrnagy lakáskulcsát, aki a hivatal közelében lakott. Ilyenkor megtörtént, hogy egyik vagy másik beosztottja, mire ő a lakásra ment, már egy nőt felvitt, aki várt rá. Ezeket a nőket rendszerint Bánhalmi vagy Szeder szokta felhajtani, Kardos állitása szerint.”
Azt hiszem, ez a tanulmány, és főleg az először nyilvánosságra hozott, a titkosítás alól nemrégiben feloldott dokumentumrészletek tovább árnyalják a Kardos Györgyről és Berkesi Andrásról kialakult képet. Valamint megismerhetjük egy számos ember halálában bűnrészes, de a sors által kőkeményen megbüntetett asszony történetét is.
