Pesti Srácok

Talpalatnyi paradicsom - egy nap élménykultúra O.Z.O.R.Á- n (GALÉRIA)

Talpalatnyi paradicsom - egy nap élménykultúra O.Z.O.R.Á- n (GALÉRIA)
Sok éve hallgatom az O.Z.O.R.A- ra járó barátaimtól, hogy ez a fesztivál merőben eltérő, egyenesen rabul ejtő a futószalagon gyártott többi fesztiválhoz képest. Nem értettem, hogy miért más a Tolna megyei goa trance feszt, hiszen itt is van töménytelen mennyiségű zene, egy kis művészet, némi gasztronómia és egy cseppnyi kábulat. Idén azonban úgy döntöttünk, hogy mi szerepelünk az Ozoráról szőtt paradicsomi mesében. Íme a 061.hu képes élménycsomagja egy rétegműfaj világvezető eseményéről.

C. N.- 061.hu

PestiSracok facebook image

Az augusztus 1-7 között megtartott O.Z.O.R.A. fesztiválra már lekocsizni is öröm volt, hiszen az M7-ről lekanyarodva apró falvakon át kanyarogtunk az ozorai Dádpusztára, ahol rögtön az O.Z.O.R.A. fesztivál jellegzetes náddíszei és feliratai fogadtak. Ahogyan haladtunk befelé a dimbes- dombos terültre, egyre több jel utalt arra, hogy itt évente több tízezer ember mulat. Már a fából és nádból készült beléptető kapu, a jegybeváltó és információs pont is építészeti remekművek. A völgyekkel szabdalt gyönyörű hely tele volt kempingezőkkel, lakókocsikkal, sátrakkal, ám az óriási területnek köszönhetően ezek kevésbé vannak egymás szájában, mint más fesztiválokon. Egyedül az a kérdés, ki mennyire szeretne közel lenni a rendezvény központjához. Fontos megemlítenünk, hogy a kempingezésért nem kell külön fizetni.

A sátrunknak és a kocsinak könnyen találtunk helyet, és nagyjából tíz perc séta után elértük a fesztiválközpontot, amely jól elkülöníthető részekre bontható ugyan, de az egész mégis egyszerre lélegzik. A fából, nádból és textilekből épített kilátók, hidak, installációk, szobrok, kilátok, kocsmák, büfék, játszóházak, színpadi létesítmények mind-mind unikálisak. Itt nincs konténer város, konténer WC, konténer zuhanyzó, konténer étkező, minden természetes összetevőkből épül fel. Érkezhet a látogató bármikor, a fesztivál létesítményei ugyanúgy állnak egész évben, sőt időről időre egyre több bújik elő a földből. 2014-ben ökobarát fix WC-k, idén pedig a főszínpad felett ágaskodó kristály alakú kilátó volt a legújabb elem. Az organikus objektumokat Sümegi Gábor készítette magyar és erdélyi formavilágot felhasználva, Makovecz-féle stílusban, a végső látvány pedig Csikszentmihályi Benjámin terveivel vált teljessé. Az ötleteket az épületekhez egyébként minden esetben az O.Z.O.R.A főszervezője, a Zimányi család adta.

Több órás mászkálás után jutott el a tudatunkig a két legüdítőbb jelenség. Az egyik, hogy Ozora fesztiválon nem jönnek veled szembe lépten- nyomon reklámok, nem látni bankos molinót, töltőállomás plakátot és nem jön veled szembe ingyen repiajándék valamelyik mobilszolgáltatótól. Apropó mobil: kevés helyen van térerő és mobilnet, de itt eszedbe sem jut a telefonodat nyomkodni. Voltak olyan fesztiválozók, akik emiatt walkie talkie-val felszerelve tartották egymással a kapcsolatot. A másik, hogy a fesztivál területén nincs eldobott csikk, hála a belépő mellé járó csikktartó fiolának, nem találni elszórt papírszalvétát, zsebkendőt szórólapot. Rengeteg a kihelyezett szemetes zsák, a szemetet pedig újrahasznosítva válogatják.

Aki emlékkel, szuvenírrel akart távozni, az részt vehetett a pajtákból, csűrökből, istállókból átalakított kézműves foglalkoztató helyiségben különböző workshopokon, vagy egyedi, kézzel készített csecse-becséket vásárolhatott Az árak néhol húzósak voltak, de ezek a cuccok biztosan nem jönnek veled szemben az utcán.

A fesztivál koszt nem olcsó mulatság, átlagosan egy főétel ára 2500 forint körül mozgott, de a fesztiválra szabadon be lehetett vinni élelmiszert, italt, alkoholt. Szóval, ha gasztro szempontból vizsgálódunk, akkor kijelenthetjük, hogy a völgy egy nagy közösségi kondér. A kempingezőknél, sátraknál szinte kivétel nélkül minden nap készült valami hideg vagy meleg étel, reggel készült a rántotta, rotyogott a kávé. A táborozók megosztották egymással az ételeiket, ami még barátibbá tette a fesztivált körüllengő kellemes atmoszférát.

Amikor már ettünk, ittunk, vásároltunk, elolvastuk az aznapi O.Z.O.R.A újságot (!) hennáztunk, és rácsodálkoztunk minden egyes építményre, lassan eljött a napnyugta, ami a főszínpadnál ért minket. A világsztárokat felvonultató színpad grandiózus textilekből és fából készült "napernyője" alatt több százan táncoltak. Körülötte pedig pont ugyanennyien pihentek és élvezték a látvány és a zene összeolvadását. Az O.Z.O.R.A Fesztivál egy misztikus hagyománynak köszönhető. 1999-ben rengetegen gyűltek össze, hogy az Ozora melletti Dánpusztáról megnézzék a napfogyatkozást.

Az sötétség beköszöntével aztán a fesztivál új arca mutatkozott meg, ugyanis beindult a fényfestés, lámpák százai világították meg a tájat. Aztán elindultunk egy hosszabb éjszakai sétára a völgyben. Először neonpompában úszó főszínpadtól felkapaszkodtunk a Magic Gardenbe. Az odavezető utat neonfényekkel bevilágított virágok, furcsa alakzatok és pókhálóalagút ölelte körbe. Felérve aztán megkerestük a kiállítótérrel egybekötött hatalmas kilátót, ahonnan beláttuk az egész területet. Onnan jól kivehető volt a hatalmas kupolájú, színes kalapra emlékeztető chill out dome és az óriási tábortűz, ahol épp tűzzsonglőrök kápráztatták el a közönséget. A kilátóból egy több tízméteres szintkülönbséget áthidaló, kacskaringós lépcsősoron aztán visszaereszkedünk a főszínpadhoz, és a hajnalt a chill out dom kupolája alatt, egy függőágyban köszöntöttük.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.