Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Visszakerültek a Hemingway házából elvitt vadásztrófeák

‎ 061.hu 2016. augusztus 19. 06:55

Több mint ötven év után kerültek vissza jogos tulajdonosához azok a vadásztrófeák, amelyeket Ernest Hemingway halála után az író ketchumi házából vitt magával Hunter S. Thompson író.

MTI

A jávorantilop agancsokat Anita Thompson, az újságíró özvegye adta vissza. Mint elmondta, a férjét nagyon bántotta később, hogy magával vitte a relikviákat. Hunter Thompson 1964-ben járt Ketchumban, a National Observernek írt cikket arról, hogy miért vetett véget életének 61 évesen a világhírű író. Az akkor 27 éves újságíró az öngyilkosságot részben a világban, Afrikában és Kubában lezajlott gyors változásokkal magyarázta. Thompson szerint az ötvenes évekre még Ketchum is eltűnt a térképről, holott a harmincas-negyvenes években még olyan hírességeket vonzott, mint Gary Cooper.

A cikk elején a Hemingway házának falát díszítő antilopagancsokról is írt, azt azonban nem említette meg, hogy magával is vitte azokat. A trófeák évtizedekig lógtak Thompson aspeni házában, a garázs falán. A relikviák végül Douglas Brinkley történész közreműködésével kerültek vissza a helyükre. Brinkley ugyanis Thompsontól tudott a trófeás történetről. Az özvegy augusztus elején vette fel a kapcsolatot a Ketchumi Közkönyvtárral, és pár nappal később át is adta az agancsokat. A trófeákat azóta eljuttatták New Yorkba, Hemingway egyik unokájának, aki igényt tartott rájuk. Azt nem lehet tudni, hogy a trófeákat maga az író lőtte-e, vagy ajándékba kapta.

PestiSracok facebook image

Fotó: biography.com

Kapcsolódó témák
hunter s. thompson ernest hemingway
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)