Aradi ereklyékből nyílik kiállítás Gyulán
Élményszerűen ismertetik meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történéseit, a fegyverletétel és az 1850-es évek aradi bebörtönzéseinek időszakát a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban október 7-én nyíló Letétetett - bevégeztetett című időszaki kiállításon, amely az Aradi Ereklyemúzeum tárgyait mutatja be.
MTI
Görgényi Ernő polgármester a kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: a hatvan darab relikvia nagy része 167 év után tér vissza "kiindulási helyére". Felidézte, hogy a gyulai honvédtiszti emlékhely országos jelentőségű, hiszen 1849 augusztusában több száz honvédtiszt és kilenc aradi vértanú ott tette le fegyverét. Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeumok Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a kastély múltjának megőrzése mellett kiemelten törekszenek a nemzeti identitástudat és a hazaszeretet erősítésére. Elárulta: a március 19-ig látogatható kiállítást élményelemekkel, fény-, hang- és füsttechnikával is "fűszerezik".
Hozzátette: rendhagyó történelemórákat is tartanak majd, ezen túl olyan szerződést kötöttek az aradi múzeummal, hogy a korszakot kutató történészek tanulmányozhassák a kiállítás anyagát. Harmadik alkalommal vannak ugyanis Magyarországon a relikviák és a történész szakma számára is nehezen hozzáférhető tárgyakról van szó - emlékeztetett. Cseresznyés János történész, a kiállítás kurátora kifejtette: négy teremben rendezik be a kiállítást. Az elsőben a korszak kiemelkedő politikai alakjait idézik meg, így például Kossuth Lajost, Batthyány Lajost vagy Petőfi Sándort. A másodikban a szabadságharc eseményeit mutatják be főként fegyverek segítségével. A harmadik teremben az aradi várbörtönben raboskodó foglyok sorsa elevenedik meg, a negyedik pedig - szavai szerint - igazi kuriózum lesz, ahol a technika segítségével lövések is eldördülnek majd.
A kiállításon egyebek mellett Damjanich János kardja, Kossuth Lajos lőfegyverrel kiegészített sétapálcája, Petőfi Sándor dohányzacskója és a gyulai születésű, később aradi polgármesterré váló Salacz Gyula nemzetőrzubbonya egyaránt megtekinthető lesz. A tankönyvekben látható Than Mór isaszegi csatát ábrázoló festménye, Gyulán viszont egy osztrák alkotó ugyanezen a témában készült, de az ütközetet más szemszögből bemutató képét állítják ki. A tárlat egyik "leghátborzongatóbb" darabja Damjanich Jánoshoz fűződik.
A vezérőrnagy lábsérülése miatt októberben, a kivégzés napján is bicegett. Egy jóindulatú tiszt intett katonáinak, hogy segítsék fel a szekérre, parancsnokuk azonban rájuk szólt, hogy inkább a hóhérlegények menjenek oda. Ekkor a hatalmas termetű Damjanich ellökte a katonákat, és magához hívta a hóhért, aki felsegítette a szekérre. Ennek a szekérnek az egyik oldaleleme is része lesz a tárlatnak - magyarázta Cseresznyés János. Kossuth sétabotja is egészen különleges darab, amit még nem sikerült teljesen restaurálni, de külön érdekesség, hogy azt lőfegyverrel is kiegészítették. A mostani tárlat egyetlen gyulai darabja, Knézich Károly Gyulán kettétört kardja, amelyet a várban őriznek - tette hozzá.
Fotó: MTI/ Rosta Tibor
