Pesti Srácok

Átadták a kívülről felújított fehérvári Szent István Bazilikát

Átadták szombat este a 700 millió forintból kívülről teljesen felújított székesfehérvári Szent István Bazilikát.

MTI

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a székesfehérvári királyi koronázótemplom a középkori Európa egyik, a királyi Magyarország legnagyobb temploma volt. Szerepét pusztulása és a török kiűzése után a már korábban, Géza fejedelem által épített, IV. Béla által átépített plébániatemplom vette át, amely most kívülről teljesen megújult. Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt évszázadok fehérvári püspökeinek köszönhetően a katolikus egyház egyik legfontosabb központjává lett Székesfehérvár.

Soltész Miklós megjegyezte, hogy a templomok sok helyen a világon mulatóhelyekké, kocsmákká, múzeumokká válnak, mert lelkileg kiüresedtek az emberek. Eközben a székesfehérvári bazilikában az elmúlt évtizedekben is ministránsok, családok, diákok és tanárok leltek otthonra, kaptak lelki támaszt az élethez. Ezért volt hát fontos a bazilika megújulása, amely egyben a jövőbe vetett bizalmat is mutatja - mondta. A magyar kormány 530, Székesfehérvár önkormányzata 100 millió forinttal támogatta a munkálatokat, ezen felül magánszemélyek, cégek, egyesületek és civil szervezetek adományai fedezték a költségeket.

Spányi Antal megyés püspök kiemelte: a megújult templom éke lett a városnak. Úgy vélte, az egykori koronázó város a történelem viharai után megérdemli, hogy ilyen utódtemplommal dicsekedjen, ha már az ország első temploma romokban hever. Spányi Antal felidézte, hogy két éve, 2014 júliusában omlott le a bazilika homlokzatának egy része, akkor úgy tűnt, nem biztos, hogy megmenthető lesz a tető és az épület. A súlyos állapotba került templom felújítására gyűjtést hirdetett az egyházmegye és a nagy összefogás eredményeként gyorsan elkezdődhettek a munkálatok. A püspök szerint Isten megakadályozta, hogy egy újabb templom heverjen romokban a város közepén, miután a koronázó templom elpusztult. A megújult székesegyház, amely ma az egyházmegye elsőszámú temploma, a híveknek szakrális hely, művészettörténetileg pedig nagy érték városnak, országnak egyaránt - tette hozzá.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester szimbolikusnak nevezte a templom megújulását, mert a jelenlegi, értékvesztett világban megmutatkozott, hogy a templomokat, a keresztény kultúrát nem kidobni vagy lecserélni kell, hanem megmenteni, felújítani. Mint mondta, ez biztosíthatja a következő ezer évben is a magyarság számára, hogy legyen maradása a Kárpát-medencében. Az esemény zárásaként a templom homlokzatán különleges épületvetítés segítségével megelevenedett a Szent István Bazilika 800 éves története. A székesegyház helyén egykor Géza fejedelem sírkápolnája állt, majd a IV. Béla által 1235-ben emeltetett gótikus templom, melyet a törökök dzsáminak használtak. Kiűzésük után 1688-tól városplébánia. Renovációja és barokk átépítése 1771-re fejeződött be. 1777-től székesegyházként, 1938-tól kisbazilikaként funkcionált.

PestiSracok facebook image

Fotó: Magyar Kurír

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.