Pesti Srácok

Eredeti hangzással szólalnak meg Bartók népdal-feldolgozásai

Először szólalnak meg a Bartók Béla népzenei feldolgozásaiban szereplő népdalok úgy, ahogy azt a zeneszerző is hallhatta a gyűjtések alkalmával a Bartók kivirágzott fái című koncerten, amelyet szeptember 21-én rendeznek meg a Zeneakadémián.

MTI

"A népzene oldaláról, zeneszerzőként közelítve mindig volt egy hiányérzetem, amikor operista stílusban hallottam előadva Bartók népdalfeldolgozásait. Őszintétlennek, falsnak éreztem, nem zenei értelemben, hanem üzenet szempontjából" - mondta el a koncert alapötletéről Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, az est ötletgazdája és szerkesztője. Felidézte: 2007-ben Herczku Ágnessel, Djerdj Timeával és Kincses Margittal közösen már készített egy lemezt Bartók népdalfeldolgozásaiból.

PestiSracok facebook image

Bartók Béla világába belemerülve, a zeneszerző saját maga által felzongorázott felvételeit meghallgatva kiderült, hogy Bartók nagyon sok mindent, például bizonyos aszimmetriákat nem írt bele a kottákba, egészen egyszerűen azért, mert a nyugati lejegyzési rendszer nem volt alkalmas ezek megjelenítésére. Ugyanakkor, amikor saját maga játszotta a darabokat, előjönnek ezek a részletek is - magyarázta.

"Ekkor jöttem rá, hogy ennek az embernek beleégett a lelkébe és a gondolataiba minden egyes dal, amit gyűjtött" - fogalmazott Kelemen László. Hozzáfűzte: Bartók Béla életében, a táncház mozgalom előtt nem igazán voltak olyan énekesnők, akik az eredetiség igényével nyúltak volna a népdalfeldolgozásokhoz, mára azonban ez megváltozott.

Az eredeti népzenét és komolyzenét vegyítő koncerten Gera Dorka, Herczku Ágnes és Pál Eszter énekel, hegedűn Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, míg zongorán Czébely Beáta, Djerdj Tímea és Nagy Péter működik közre, emellett színpadra lép Pál István Szalonna és bandája is. Az est újszerű megközelítésére példaként említette Kelemen László Bartók Béla Román-kolinda dallamok sorozatát, amely a koncerten az eredeti román népdalokkal együtt csendül fel. Egy teljesen más karakterű hangzás jön így létre, mivel az eredeti kolinda dalok esetében, a román nyelv sajátosságai miatt, teljesen máshová esnek a hangsúlyok, mint a zongoradarabban.

Kelemen László a kétrészes műsorba Bartók Béla népzenei feldolgozásai közül a 8, a 10 és a 20 Magyar Népdalból, a Gyermekeknek ciklusból, a Bagatellekből, valamint a rapszódiákból és a hegedűduókból válogatott, de siker esetén, ráadásként felcsendülnek a Román népi táncok is.

Hangsúlyozta: a koncerttel szeretnének hozzájárulni a bartóki életmű jobb megértéséhez, valamint egy másik, teljesebb és természetesebb élményt nyújtani a hallgatóságnak a világhírű zeneszerző népdalfeldolgozásaiból. Mint fogalmazott, az új megközelítéssel Bartók darabja eseteként úgy szólalnak meg, mintha egy nagyon finom dzsesszdalt hallana népzenei kísérettel a közönség.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.