Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Maffiózók rejtegették a 14 éve eltűnt Van Gogh-festményeket

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2016. szeptember 30. 16:48

Két nagy értékű lopott Van Gogh-festményt találtak meg az olasz hatóságok egy maffiaellenes rajtaütésen.

MTI

A művész viszonylag korai korszakából származó képeket 2002-ben lopták el az amszterdami Van Gogh Múzeumból több más műalkotással együtt. A festmények egyike, az 1882-ben készült Zeegezicht bij Scheveningen egy tengeri tájképet ábrázol Scheveningennél, a másikon, a Hervormde Kerk te Nuenen című, 1884-ben készült kis méretű képen Van Gogh szülővárosának, Nuenennek a református temploma látható. A festő, akinek apja a közösség lelkésze volt, szüleinek ajándékozta a festményt.

PestiSracok facebook image

Az olasz rendőrség pénteki bejelentése szerint a nápolyi maffia, a Camorra egy nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó klánjától foglalták le a képeket. A hatóságok összesen több tízmillió euró értékű vagyontárgyat koboztak el a bűnszövetkezettől. A 14 éve eltűnt festményeket egy Nápoly környéki raktárban, Castellamare di Stabiában találták meg.

A lopással gyanúsított banda több tagját már egy éve letartóztatták, az ellopott műkincsek azonban mindeddig nem kerültek elő. Az amszterdami múzeum közlése szerint a keretükből kivágott festmények csak kevéssé rongálódtak meg, alapvetően jó állapotban vannak. Egyelőre nem tudni, mikor térnek vissza a Van Gogh Múzeumba. Az olasz hatóságok később tartanak sajtótájékoztatót a felbecsülhetetlen értékűnek mondott festmények megtalálásának körülményeiről.

Fotó: ad.nl

Kapcsolódó témák
van gogh camorra
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)