Pesti Srácok

Óriási színezüst '56-os emlékérmét kapott a Nemzeti

Impozáns méretű, egy kilogramm súlyú színezüst emlékérmét adományozott az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Éremkibocsátó Kft. a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) kedden. Az ikonikus lyukas nemzeti zászlót és forradalmi jeleneteket ábrázoló díszérmét a fővárosi múzeum Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című kiállításán helyezték el.

MTI

Varga Benedek, a múzeum főigazgatója az eseményen különleges ajándéknak nevezte az érmét, amely a folyamatosan bővülő időszaki tárlat zárása után az intézmény egyébként is jelentős éremtárát fogja tovább gazdagítani. A 24 karátos szelektív aranybevonattal díszített 100 milliméter átmérőjű emlékéremből 99 példány készült, amelyek mindegyike egyedi sorszámozást kapott. A múzeumnak adományozott darabot a hat évtizeddel ezelőtti szabadságharcra utaló 56-os sorszám teszi különlegessé. A díszérme motívumvilágát Fritz Mihály nemzetközi hírű éremművész álmodta meg.

PestiSracok facebook image

A Magyar Éremkibocsátó Kft. cégtörténetében nem ez az első egy kilogramm súlyú színezüst érme. Tavaly a Szent Koronát ábrázoló díszérmét készítettek hasonló méretben, ennek a numizmatika szerelmesei körében különleges jelentőséggel bíró egyes sorszámú példányát a Nemzeti Múzeum Palást-termében, a koronázási ékszerek egykori őrzőhelyén helyezték el - idézte fel Zakariás Fruzsina, a cég vezetője.

Hozzáfűzte: az 56-os témájú új díszérme pontos motívumvilágáról a múzeum júniusban megnyílt kiállítása megtekintését követően döntöttek. A múzeum november 13-ig látható Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című tárlata mintegy 300, a megtorlástól való félelem miatt sok esetben hosszú ideig rejtőzködő képzőművészeti műalkotást vonultat fel.

A kiállítás anyaga többek között felöleli a ledöntött Sztálin-szobor legnagyobb fennmaradt darabját, Amberg József megdöbbentő minőségű ceruzarajzait a józsefvárosi harcokról, és az Argentínában alkotó Szalay Lajos 1956-os témájú grafikáit is. A tárlat egyik büszkesége Marc Chagall egyetlen ismert 1956-os tematikájú grafikája, az Anya gyermekkel címet viselő alkotás, amely a nizzai Nemzeti Marc Chagall Múzeumtól érkezett Budapestre. A kiállítás augusztusban Fiedler Ferenc világszerte elismert magyar festő 1956-os munkáival gyarapodott.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.