Pesti Srácok

Bemutatták a Gagarin-mozifilmet a Puskinban

Jurij Alekszejevics Gagarin első űrrepüléséről szóló orosz filmet mutattak be hétfőn a fővárosi Puskin moziban. A vetítést követően Farkas Bertalan egykori űrhajós arról beszélt: Gagarin sikere sokkolta a hidegháborús űrversenyben lemaradó amerikaiakat.

MTI

A 2013-ban készült, Magyarországon pedig az első űrrepülés 55. évfordulója alkalmából most forgalmazott orosz mozifilm az 1961. április 12-én végrehajtott első űrrepülést, valamint az odáig vezető utat mutatja be, betekintést nyújtva az űrverseny egyik legintenzívebb időszakába és Gagarin életébe, személyiségébe is.

PestiSracok facebook image

A sajtóvetítés után Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós felidézte: az első űrrepülés, majd azt ez követő további szovjet űrsikerek - köztük a második, Tyitov által véghezvitt szovjet űrrepülés, valamint Tyereskova, az első női űrhajós repülése - sokkolták az amerikaiakat, akik akkor határozták el, hogy elsőként fognak embert küldeni a Holdra.

124296_52

Gagarint 19 társával együtt kétezer szovjet pilóta közül választották ki az első űrrepülésre készülő csapatba és szinte egészen az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy ő vagy társa, Tyitov fog-e repülni először - mondta el Farkas Bertalan. German Sztyepanovics Tyitov később mint az első egy napnál hosszabb időt az űrben töltő űrhajós vonult be a történelembe.

Hozzáfűzte: a végső személyi döntést a szovjet űrprogram atyja, Szergej Pavlovics Koroljov hozta meg, aki hatalmas tekintéllyel bírt, véleményét a szovjet vezetés sem kérdőjelezte meg. Koroljov személyét olyan titoktartás övezte, hogy haláláig csak a "Főkonstruktőrként" hivatkoztak rá, valódi nevét nem lehetett tudni. Gagarin 1968-ban egy máig nem tisztázott repülőgép-balesetben vesztette életét, az eseményről sok találgatás és legenda látott napvilágot.

gagi

A magyar asztronauta elmondta: az űrprogram résztvevői számára ismeretes volt, hogy Gagarin szeretett volna még egyszer eljutni a világűrbe. Ehhez az akkori szabályok szerint rendszeresen repülnie kellett, ezért végezhetett gyakorlórepülést a végzetes napon.

Noha a baleset teljes háttere valószínűleg soha nem derül ki - a korabeli gépeken nem volt feketedoboz -, Farkas Bertalan szerint a más űrhajósokkal folytatott beszélgetései nyomán kizárható, hogy a katasztrófához alkoholos befolyásoltság vezetett volna. A Gagarin című 108 perces orosz film hazai forgalmazója a Pannonia Entertainment és Freeway Entertainment.

Kép: pics-about-space.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.