Pesti Srácok

Művészettel idézi meg '56-ot a Magyar Állami Operaház

Ősbemutatókkal, koncertekkel, hangversenyekkel és kiállításokkal emlékezik meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójára a Magyar Állami Operaház. "Nekünk az a dolgunk, hogy a művészet eszközeivel, stilizáltan mutassunk rá ennek a korszaknak, illetve az abból fakadó művészeti alkotásoknak a jelentőségére" - mondta el Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

MTI

Bogányi Tibor karmester a műsorban úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés, hogy két opera világpremierjét is dirigálhatja Budapesten, hiszen a programsorozat október 21-én Einojuhani Rautavaara kortárs finn komponista A bánya című egyfelvonásosával, illetve Varga Judit meghívásos pályázatra írt Szerelem című művével veszi kezdetét.

PestiSracok facebook image

Ókovács Szilveszter elmondta továbbá, hogy az Opera további programjai között szerepel a Cziffra 1956 című hangverseny, az évforduló előestéjén az Erkel Színházban elhangzik Beethoven Egmont-nyitánya, Bartók 2. zongoraversenye és Brahms 2. szimfóniája, a forradalom évfordulójának napján pedig az Opera nagyszínpadán Állami Díszelőadásra kerül sor.

A Kádár utolsó beszéde című dokumentumjáték ősbemutatóját az Operaház nézőtere alatti trapézpincében tartják, az Erkel Színházban az 56 csepp vér című musical kerül műsorra, de fellépnek az Opera művészei a kassai színházban, és New Yorkban, az ENSZ-székház Közgyűlési termében is.

November 4-én, az 1956-os áldozatok emlékének szentelt nemzeti gyásznapon az Erkel Színházban az 56-os rekviem című koncertet tartják meg. Emellett a színház helyet ad még az 1956 cigány hősei című fotókiállításnak, és A Forradalom, feketén-fehéren című Ács József Ferenc-emlékkiállításnak is.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.