Pesti Srácok

120 éve alapították a Műcsarnokot: új tárlattal repülhetünk a századelőre

Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg az intézmény keddtől látható kiállítása, amely Az első aranykor címmel az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be csaknem 200 munkán keresztül. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a tárlat hétfői megnyitóján az évforduló alkalmából kézfogásra hívott a szomszédos népekkel, melyek kiváló alkotóinak munkáit a magyar mesterek főműveivel együtt ismerheti meg a közönség.

MTI

Az MMA-nak és a Műcsarnoknak parányi közös múltja van, de a minőség iránti elkötelezettségben van közös jelene és még inkább jövője - hangsúlyozta Fekete György, hozzátéve: a magyar alkotóművészek munkáinak színvonala a biztosíték a következő 120 évre.

PestiSracok facebook image

Dávid Katalin művészettörténész elmondása szerint a kiállítás visszavisz az előző századfordulóra. A falakon olyan nevek és olyan művek sorakoznak, amelyek kivétel nélkül részesei lettek a művészettörténetnek; a közös elem a közép-európaiság. Sisa József művészettörténész hozzáfűzte, hogy az intézmény megnyitásának időszakát, az 1890-es éveket a művészeti sokszínűség jellemezte, és a Műcsarnok is nyitott volt a különböző stílusok, más nemzetek alkotói felé.

Sármány-Parsons Ilona, a kiállítás tudományos kurátora rámutatott, hogy a tárlatot egy négytételes "vizuális szimfóniának" szánták, melynek első tétele a historizmus, a három nagy festőfejedelem: Makart, Matejko és Munkácsy vásznaival. A második egység a historizmus és a realizmus, amely az 1880-as évek elfelejtett, de megdöbbentő valóságába visz, ám felmutatja az áhítat és a természetbe menekülés képeit is.

A 19. század végének lélektani fordulatát, a szerteágazó festőiskolákat nemzetenként csoportosítva mutatja be a tárlat, hiszen más a cseh, a lengyel, a magyar és az osztrák századvég - emelte ki a szakember. Sármány-Parsons Ilona beszámolója szerint a negyedik tétel a kijózanodás korszakát idézi fel, amikor túl sok volt a tehetség a hazai piachoz képest; néhányan makacsul tovább festették a magyar valóságot, mások elfordultak tőle. Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója elmondta, hogy a Műcsarnok egyszerre szeretne minden kortárs és klasszikus érték otthona lenni, így a 2017. március 12-ig nyitva tartó jubileumi tárlat mellett az épület oldalsó termeiben kortárs kiállítások lesznek láthatók.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?