Pesti Srácok

A fővárosba érkeznek a világ legkreatívabb dokfilmjei

Több mint 30 országból hatvan filmet vetítenek az idei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon, amelyet november 8. és 13. között rendeznek meg Budapesten hat helyszínen.

MTI

Sok más mellett mexikói, kínai, francia és skandináv alkotások is szerepelnek az idei fesztivál programjában. A Nemzetközi Panoráma szekcióban 17 filmet tűznek műsorra a világ legjobb kreatív dokumentumfilm terméséből, köztük több díjnyertes alkotást. Egy bátor afgán menekült lány karrierje és jövője kerül veszélybe a vetítéssorozat Sonita című nyitófilmjében, amikor a lány anyja úgy dönt, hogy eladja őt feleségnek. Rohszareh Gaem Magami rendező néhány drámai folyamat után maga veszi kezébe az ügyet, hogy megmentse a lányt a nem kívánt házasságtól.

PestiSracok facebook image

Kislányok férjhez adásáról szól a Nemzetközi Panoráma szekció Gyerekanya című történelmi filmje is, amelyben marokkói és Jemenben született idős zsidó nők mesélnek arról, hogy 8-10 évesen hogyan adták őket férjhez. Nehéz, de pozitív története van a Mallory című cseh dokumentumfilmnek, amelyben Helena Trestikova rendező tizenhárom éven keresztül követte egy hajléktalan kábítószerfüggő küzdelmeit. Tavaly az alkotás megkapta a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját.

A jég hátán elnevezésű blokk a klímaváltozással és az északi őslakosok életmódjával foglalkozik és azt vizsgálja, hogy az inuit, számi, nyenyec és egyéb kultúrák hogyan alakítják a környezetüket és hogyan alakulnak át. A Thule Tuvalu svájci filmben trópusi szigeten lévő kultúrák szembesülnek a klímaváltozással, a Visszhangok című zenei kísérleti film pedig Grönland elhagyatott katonai területén játszódik és két ember szerelmi történetét meséli el. A fesztiváligazgató elmondta, hogy a menekültekről tavaly megkezdett vita folytatásaként az Úton és otthon című tematikus blokkban a migráció és a integráció problémáját járja körül nyolc alkotás, valamint a Magyar Helsinki Bizottsággal együttműködésben szervezett három panelbeszélgetés.

Nyolc történetet mutat be a Falak című spanyol film a világ különféle pontjain, ahol fizikai határokat húztak fel országok közé úgy, mint például az Egyesült Államok és Mexikó vagy India és Banglades határán. A Láthatatlanok című alkotás betekintést nyújt a menedékjog “fekete dobozába” Németországban, míg Az üres szoba című belga-francia koprodukció főszereplői olyan családok, akiknek fiai egyik-napról a másikra eltűnnek otthonról, hogy Szíriába menjenek harcolni.

Négy alkotást vetítenek a Fókuszban Ukrajna című szekcióban. Személyes beszámoló a háború egyik oldaláról az Oleg választása című film, míg a Mariupolis című alkotás a mindennapi életet mutatja be a bombázások által sújtott városban. Tágabb családjára fókuszálva fedezi fel Vitalij Manszkij rendező az orosz-ukrán konfliktus társadalmi és politikai töréseit A Rokonok című filmben. Tragikomédia a műfaja az Ukrán seriff című alkotásnak, amelyben két férfira bízzák egy kis faluban a közösség biztonságát. A film tavaly az amszterdami dokumentumfilm-fesztiválon, az IDFA-n elnyerte a zsűri különdíját az egészestés film kategóriában. Ugyancsak díjat nyert a Velencei Filmfesztiválon az eseménysorozat Behemót című kínai-francia zárófilmje, amely Belső-Mongólia iparvidékeit mutatja be.

Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a fesztiválon válogatást vetítenek a szomszédos szocialista országok 1956 őszén készített filmhíradóiból, utána kerekasztal-beszélgetést tartanak 1956 a szocialista médiában címmel – hívta fel a figyelmet. Oksana Sarkisova hangsúlyozta, hogy idén először rendezik meg november 17. és 19. között a Verzió+ rendezvényt, amelynek keretében Pécsen, Székesfehérváron és Szegeden vetítenek a közönségnek.

Báron György filmesztéta válogatta a Magyar Panoráma szekcióban szereplő kilenc alkotást. A filmesztéta hangsúlyozta, hogy az előző évekhez képest csak egy politikával foglalkozó magyar dokumentumfilm került az idei programba. A Kockás forradalom című film a pedagógusmozgalom szerveződését követi végig. Mészáros Márta Anyám levelei Sztálin elvtárshoz című személyes dokumentumfilmjében családja történetét dolgozza fel. A túlélés tánca és a Volt egyszer két balerina című alkotások idős nénikről szólnak. Az egyik főszereplője Fahidi Éva, aki túlélte a holokausztot, míg a másik alkotás egy kitelepített ikerpár életét meséli el. Drogfüggőkről szól a Dizájneren és az Egy nap az életünkből című film, a Reményvasút az úttörővasút történetét dolgozza fel, míg a Balu című filmben egy házaspár és súlyosan beteg gyermekének élete jelenik meg.

Gellér-Varga Zsuzsanna rendező elmondta, hogy a Doclab workshop idei témája az integráció lehetséges folyamataira fókuszál. Három nap alatt a workshop lehetőséget ad tíz tapasztalt és kezdő filmesnek egy saját rövidfilm vagy trailer elkészítésére. Az elkészült alkotásokat november 12-én mutatják be a közönségnek. Teszler Tamás, a Diákverzió szervezője hangsúlyozta: az előző évekhez hasonlóan ingyenes vetítéseket tartanak középiskolások részvételével. Idén hat filmet mutatnak be, közülük három alkotás is a migráció témájával foglalkozik különféle szemszögekből. Kiemelte a Láthatatlanok című német filmet, amelyben négy bevándorló próbál új életet kezdeni, de sok mindennel meg kell küzdeniük, többek között a bürokratikus folyamatokkal is.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?