Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Húsz év után újra hazánkba jön Alice Cooper

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2016. november 14. 11:52

Húsz év után ismét Magyarországon ad koncertet Alice Cooper: a rocksztár a jubileumi, 20 éves Fehérvári Zenei Napok (Fezen) keretében, augusztus 3-án lép fel.

MTI

Alice Cooper valódi ikon a rockzenében, a Poison, a School's out vagy a No More Mr. Nice Guy slágerek révén világszerte ismert előadó több mint 40 éves pályafutása alatt csaknem 60 millió lemezt adott el. Alice Cooper (eredeti nevén Vincent Damon Furnier) 1948-ban született az Egyesült Államokban. 1964-ben alapította meg társaival első zenekarát Earwings néven, amit 1966-ban The Spiders-re, 1968-ban pedig Nazz-re változtattak. 1969-ben vette fel a zenekar és maga az énekes is az Alice Cooper nevet. Ugyanebben az évben fedezte fel őket Frank Zappa, aki hozzásegítette őket első lemezszerződésükhöz.

PestiSracok facebook image

Greatest Hits című lemezük megjelenése után, 1974-ben feloszlott a zenekar és az Alice Cooper név onnantól kizárólag a szólókarrierbe kezdett frontembert jelentette. Legutóbbi lemeze 2011-ben jelent meg Welcome 2 My Nightmare címmel. A zenész 2003-ban saját csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame sétányon, majd 2011-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be.

A Fezen 1997-ben még Fehérvári Zenei Napok néven egy cirkuszi sátorban indult el, idén pedig több mint 100 fellépővel csaknem 40 ezer látogatót csábított Székesfehérvárra. 2017-ben szintén dupla nagyszínpaddal, külföldi és hazai sztárokkal várják a fesztiválozókat augusztus 2. és 5. között az egykori MÁV-pályán.

Kapcsolódó témák
alice cooper
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.