Pesti Srácok

Kamionkonvojnyi adomány gyűlt össze karácsonyra a sóstói állatparkban

Ötödik alkalommal rendezte meg a nyíregyházai SóstóZoo a 100 forintos napot. A szervezőknek egy kérésük volt: mindenki hozzon valamilyen ajándékot.

MÓRICZ CSABA - 061.hu

Európa egyik legjelentősebb, az idén 20. születésnapját ünneplő vadasparkjában, a sóstói parkerdő területén elhelyezkedő SóstóZoo-ban százforintos jegyárral, egy "karácsonyi ajándék" fejében bárki megnézhette a Föld állatait a múlt héten. Az összegyűlt ajándékokat mintegy 22 családsegítő szervezet közreműködésével juttatják el a szűkösebb anyagi körülmények között élő családokhoz. Petró Zsuzsa, az állatpark kommunikációs vezetője elmondta, hogy az idén rekordot döntöttek: a tavalyi 9500-as látogatószámot felülmúlva az idén közel 20 ezer vendég váltotta meg a jelképes, százforintos jegyet és mintegy 34 teherautónyi adomány gyűlt össze.

PestiSracok facebook image

A Nyíregyházi Állatpark elődjét 1974-ben alapították Sóstói Kultúrpark néven. Ekkor főleg az Ifipark működött és egy piciny vadasparkban a hazai állatokból mutattak be néhányat. A nagy áttörés 1996-ban történt meg, amikor Gajdos Lászlót nevezték ki igazgatónak és Nyíregyháza-Sóstón megjelent az első egzotikus állat, Elek az oroszlán, és azóta is sorra érkeznek az állatritkaságok. A Nyíregyházi Állatpark ma már az állatok életkörülményei és az élmény szempontjából is komoly színvonalat képvisel Magyarországon és európai kitekintésben egyaránt. Míg két évtizede egy esztendő alatt csupán néhány tízezren látogatták, ma már egy hosszú hétvégén váltanak ennyien belépőjegyet az állatparkba, amely tavaly már közel 450 ezer látogatóval számolhatott.

A Nyíregyházi Állatpark - ahol 500 állatfaj több mint 5000 egyede és különleges programok várja a látogatókat - 2015-ben Európa legjobbja lett a félmilliós látogatószám alatti állatkertek kategóriájában.

Fotó: Móricz Csaba

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)