Pesti Srácok

360 ezer fontért árverezték el J. K. Rowling kéziratos varázslókönyvét

J.K. Rowling kéziratos varázslókönyve, amelyből annak idején mindössze hét példányt készítettek, 368 750 fontért (138 millió forint) kelt el kedden a Sotheby's aukciósház árverésén.

MTI

A Bogar bárd meséi című könyv ritka példányát Barry Cunningham, a Bloomsbury könyvkiadó szerkesztője jótékony célból bocsátotta árverésre, aki az 1990-es évek közepén elfogadta publikálásra a Harry Potterről szóló első kötetet. A féldrágakövekkel és ezüstszínű koponyával díszített kéziratba Rowling személyes üzenetet is írt Cunninghamnek. "Barrynek, a férfinak, aki hitt abban, hogy egy szemüveges varázslófiúról szóló terjengős történetet el lehet adni... Köszönöm" - olvasható a barna bőrkötéses kézirat egyik lapján.

PestiSracok facebook image

A Bogar bárd meséi (The Tales of Beedle the Bard) egy fiktív könyv a Harry Potter-sorozatban, és egy valódi könyv is egyben, amelyet az írónő írt a regényfolyam mellé. Az olvasók a sorozat utolsó kötetében, a Harry Potter és a Halál ereklyéiben találkozhattak a könyvvel, amelynek valós változata 2008 decemberében jelent meg. Rowling azonban eredetileg csak hét darab, kézzel írt és maga illusztrálta barna bőrkötéses példányt készített a mesekönyvből 2007-ben. A hét példányból hatot olyan embereknek adott, akik kiemelkedő szerepet játszottak a sorozat létrejöttében, a hetediket jótékonysági célra elárverezték. A 2007-es aukción a várakozásokat 40-szeresen meghaladó összeget, 1,95 millió fontot fizettek a ritka kéziratért.

Kép: Sotheby's

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.