Egy kis római mágia Budapesten
A római mágia tiltott területét, a rontó varázslatokat, valamint az ártó erők távoltartására szolgáló védőeszközöket, mágikus amuletteket, titkos praktikákat mutatja be az Aquincumi Múzeum új időszaki kiállítása. A Titkos utakon - Sötét varázslatok Aquincumban című tárlat szombattól 2017. november 5-ig látható.
"Idősebb Plinius közel kétezer éve írta, hogy 'bizony mindenki fél attól, hogy borzalmas ráolvasásokkal megátkozzák'. A gonosz varázslatoktól a rómaiak Pannoniában sem voltak biztonságban, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint három, a közelmúltban Óbudán talált, ólomlapra karcolt és sírok között elásott átokszöveg" - mondta az MTI-nek Lassányi Gábor régész, a kiállítás főkurátora. A tárlat társkurátora Vass Lóránt és valamint Barta Andrea nyelvész, aki az átoktáblák szövegét fejtette meg.
Mint Lassányi Gábor elmondta, az átoktáblák, ahogy a most először bemutatásra kerülő három aquincumi ólomlemez is, a rontószertartások fontos kellékei voltak. "Az átoktáblákon keresztül lehetett üzenetet küldeni az isteneknek és az alvilági erőknek, segítséget kérni tőlük ahhoz, hogy valaki elégtételt kapjon az őt ért sérelmekért, vagy ahhoz, hogy egy másik ember akaratát megtörje. A társadalom minden rétege - a császári családtól a rabszolgákig - igénybe vehette ezt a sötét eljárást, ha úgy érezte, más eszköz már nem áll a rendelkezésére" - mondta.
A szakember ismertetése szerint az átokszövegeket valószínűleg mágikus receptgyűjtemények útmutatásai alapján készítették, többnyire a titkos "tudás" birtokában lévő varázslók. A táblákat sokszor szentélyeknél rejtették el, vagy olyan helyeken - például temetőknél ásták el, tavak vizébe süllyesztették el, - amelyekről úgy vélték, hogy kapcsolatban állnak a túlvilággal.
"Az átkok készítése, megrendelése azonban súlyos bűncselekménynek számított és a római jog szerint akár halálbüntetés is járt érte" - mutatott rá Lassányi Gábor. A római korban emberei mindazonáltal nem voltak teljesen "védtelenek" a gonosz erőkkel szemben, hiszen a természetes vagy természetfölötti veszélyek ellen számos varázslatos védőeszköz is létezett.
"A kiállítás ezeket a tárgyakat is részletesen bemutatja. Láthatóak aranyból, bronzból, csontból, kőből, és borostyánból készült ékszerek, és olyan kis amulett tartó kapszulák, amelyekbe mágikus jelekkel és titokzatos formulákkal teleírt fémlemezeket, vagy papiruszdarabokat csomagoltak. A tárlaton berendezett rekonstruált római kori varázslóműhelyben megtalálható egy ókori varázsló teljes kelléktára: titokzatos alapanyagai, varázseszközei és receptgyűjteményei.
A kiállítás különlegességét Cserkuti Dávid, az egyik legismertebb magyar képregényrajzoló illusztrációi adják, amelyek egy aquincumi átoktábla alapján rekonstruált és részben elképzelt konfliktust mutatnak be. A szöveg szerint Aquincumban, a Kr. u. 2-3. század fordulóján egy bírósági tárgyalás előtt szabad emberek és rabszolgák egy csoportja ólomlemezre írt átokszöveget készíttetett egy varázslóval, amellyel ellenségeik elnémítását, megbénítását igyekeztek elérni" - ismertette Lassányi Gábor.
