Pesti Srácok

Életről és halálról mesél a neves angol rendező darabja a Trafóban

Peter Brook Csatamező (Battlefield) című előadása látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában december 14. és 16. között. A produkció a hindu eposz, a Mahabharata csatajelenete utáni pillanatát merevíti ki 70 percben.

MTI

Az előadás előzménye egy harminc évvel ezelőtti, kilenc órás előadás, amely az egész történetet színre vitte. A 30 éve készült Mahabharata után Peter Brook - Jean-Claude Carriere és Marie-Hélene Estienne segítségével - 70 percre és 5 szereplőre tömörítette a szanszkrit legendát. Peter Brook a huszadik század egyik legnagyobb hatású rendezője, aki átformálta a műfajt; színházi rendezései, filmjei, színházelméleti írásai az egész világon ismertek és elismertek.

PestiSracok facebook image

Peter Brook azzal hozott újdonságot majd hét évtizeddel ezelőtt, hogy szakított a hagyománnyal, lecsupaszította színpadot, egyszerű, letisztult világot teremtett előadásaiban. A Trafóban is megelevenedő csatamezején sem jelennek meg halott testek vagy fegyverek; a pusztítás és az események húsbavágó komolysága mégis megkérdőjelezhetetlen. "A produkció korokon és kultúrákon ível át, s olyan gyöngyszemmé válik, ami örökké aktuális" - akárcsak a Mahabharata - fogalmaznak a szervezők a közleményben.

Peter Brook Angliában kezdte munkásságát, volt a Royal Shakespeare Company rendezője, Iránban helyi művészekkel fogott kísérletezésbe, 1971 óta Párizsban él. A szanszkrit legenda egészét adaptáló eredeti előadást, a Mahabharatát tíz éven át tartó intenzív munka előzte meg. A produkció nemzetközi volt, hiszen indiai és japán szereplő is gyarapította az előadók sorát.

"A három évtizede készült előadás nemcsak az egyedi stílussal váltott ki nagy figyelmet és sikert, de azzal is, hogy a hindu kultúra alapművét csatornázta be az európai gondolkodásba" - olvasható a Trafó közleményében.

Az új produkció az előzőhöz hasonlóan nemzetközi, Toshi Tsuchitori japán zeneszerző élő játéka teremt benne egyedülálló atmoszférát, belga, francia, afrikai, angol színészek lépnek színpadra. Az adaptálásban és a rendezésben pedig Jean-Claude Carriere és Marie-Hélene Estienne francia alkotók voltak Peter Brook segítségére.

"A Csatamező kifinomult, visszafogott eszközökkel mesél életről, halálról, emberi létről" - írják. December 15-én 18 óra 30 perckor A Mahábhárata, India nemzeti eposza címmel Wojtilla Gyula egyetemi tanár tart bevezető kiselőadást. A produkció angol nyelven magyar felirattal látható.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.