Pesti Srácok

Hellasztól a Práter utcáig – Megjelent Markó György új kötete

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával, a Kornétás Kiadó gondozásában a napokban jelent meg Markó György történész legújabb kötete a magyar forradalom görög mártírjáról, André Konstandinidiszről. A Hellasztól a Práter utcáig – Egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban című könyvet december 8-án mutatták be a Terror Háza Múzeumban.

061.hu

A közvélekedés szerint a görög emigránsok alapvetően ellenségesen viszonyultak az 1956-os magyar forradalomhoz. Ezen az előítéletes képen kívánt változtatni a szerző, amikor megírta André Konstandinidisz életrajzát. A hazájára támadó olasz és német agresszorok ellen a II. világháborúban harcoló görög katonatiszt 1956-ban tétovázás nélkül ragadott fegyvert a szovjet diktatúra megdöntéséért. A Práter utcai iskolában megalakult felkelő csoport politikai vezetője 1956. november 4-én a szovjetekkel vívott tűzharcban veszítette életét. A Terror Háza közleménye szerint a szerző naplószerűen beszámol arról a nyomozáshoz hasonlítható történészi munkáról, amely során sikerült eddig feltáratlan levéltári iratok alapján tisztázni a Konstandinidisz életét és halálát övező rejtélyeket. Családi fotók, feljegyzések segítik felidézni a kalandos életű forradalmár magánéletének meghitt pillanatait.

PestiSracok facebook image

A könyv nemcsak André Konstandinidisz életrajzát tartalmazza, hanem a korábbi kutatásokhoz képest jóval részletesebb képet ad a forradalom további görög nemzetiségű szereplőiről is – írják. Szidiropulosz Archimedes görög származású magyar történész, szociológus és tanár a könyvbemutatón méltatta a szerző kutatási módszereit, amely eredményeként alaposan és részletesen dolgozta fel a Práter utcai felkelők tevékenységét. Kiemelte: Markó György „nagy lelkesedéssel, szeretettel és elfogulatlanul közelítette meg azt az igazságkereső utat”, amit a kötet főhőse bejárt. Számomra megható, hogy egy magyar tudományos kutató ennyire szívén viselte az ’56-os görög hős életútját és mellette még néhány más görög hőst is megemlített, akik ezen az oldalon, az igaz oldalon álltak – fogalmazott Szidiropulosz Archimedes.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója összefoglalóan úgy nyilatkozott a kiadványról: az voltaképpen „görög sorstragédia ’56-ban”. Kifejtette, a könyv egy görög férfiről szól, aki egyedül marad a négy gyermekével, miután a felesége elhagyja, megismerkedik egy magyar nővel, szenvedélyes szerelem szövődik kettőjük között, első naptól kezdve csatlakozik a forradalomhoz, amit végig hűen és emberségesen szolgál. Még halála is megható: hazamegy a szerelméhez elbúcsúzni, mielőtt visszaindulna a belvárosba harcolni a szovjetek ellen s ekkor kap halálos találatot. Markó György arról beszélt, a könyv megírására az inspirálta, hogy egy, a maga hibáival, gyarlóságaival tisztában lévő ember történetét írja meg, aki az élete döntő pillanataiban mégis tudta, hová, melyik oldalra kell állnia. Tudta, hogyha kell, akkor harcol a hazájára támadó német és olasz megszállók ellen, és ugyanúgy, habozás nélkül fegyvert fogott „fogadott hazája” szabadságáért.

A kiadvány megvásárolható a Kornétás Kiadó és a Terror Háza Múzeum könyvesboltjában.

Fotók: Terror Háza Múzeum

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.