Jól fest - Ország Lili-kiállítás az MNG-ben

Soha nem látott teljességgel, több mint háromszáz munkán keresztül mutatja be a 20. századi magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, Ország Lili munkásságát a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Árny a kövön címmel szombattól látható kiállítása.

MTI

A 90 éve született Ország Lili tárlatával folytatódik az MNG 20. századi magyar művészek életművét bemutató sorozata - mondta el a kiállítás csütörtöki sajtóvezetésén a múzeum főigazgatója. Baán László kiemelte: az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festőként számon tartott Ország Lili látásmódjának alakulását először vizsgálják hazai és külföldi analógiákkal, mások mellett Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico és Toyen műveivel párhuzamban. Kolozsváry Marianna kurátor hozzátette: Ország Lili számos műve ezen a kiállításon látható először - ilyen például a Pilinszky-hagyatékból előkerült festménye is - nem csak a jól ismert, közgyűjteményekben őrzött munkákkal találkozhat tehát a közönség.

A kurátor elmondása szerint nem öncélú az installáció sem, amely felidézi az Ország Lili életművében nagy fontosságú fal motívumot, de felépült a művész által elképzelt, híres labirintus is. Ország Lili az utolsó pillanatban menekült meg az auschwitz-i halálvonatról, előtte az ungvári téglagyárban gyűjtötték össze a helyi zsidókkal együtt; innen ered a téglafal motívuma is - idézte fel Kolozsváry Marianna. Mint hozzátette, a szorongás Ország Lili egész életének meghatározó alapélménye maradt, ettől talán nem független, hogy ő az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festő.

Ország Lili szürrealista korszakában túl sok borzalmat élt át újra, így lassan a nonfiguratív festészet felé kezdett fordulni. Bulgáriai és szovjetunióbeli útjain ismerkedett meg az ikonfestészettel, amelyből sok inspirációt merített, majd a prágai zsidó temető látványa vezette át a "városos képek" korszakába. A képein felépített falakra a festő rövidesen írni is kezdett, az "írásos képek" után pedig a festett kazettás templomi mennyezetek segítettek megújítani művészetét. A kazettaszerű elrendezés vezette el utolsó, nagy szériájához, a több mint ötven munkát tartalmazó labirintus-sorozathoz, melyhez most fizikailag is felépült a kiállítást záró labirintus. A műveket a költő-barát Pilinszky János Apokrif című verse értelmezi, mely Alföldi Róbert előadásában hallható a 2017. március 26-ig látható kiállításon.

Kép: Mohai Balázs /MTI