Pesti Srácok

Jól fest - Szűcs Attila-kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban

A friss munkákra koncentrálva fejti fel Szűcs Attila festészetét a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) Kísértetek és kísérletek címmel péntektől látható kiállítása.

MTI

Szűcs Attila a fiatal magyar festészet egyik kiemelkedő képviselője, akinek alkotásai megtalálhatók a legfontosabb köz- és magángyűjteményekben - mondta el a kiállítás csütörtöki megnyitóján a Lumú igazgatója. Fabényi Julia hozzáfűzte: a kiállítás egyéni betekintést enged ebbe a különleges munkásságba, és jó keresztmetszetét adja az elmúlt tizenöt év munkásságának. A tárlatot megnyitó Simó György közíró hangsúlyozta, hogy Szűcs Attila képei a "ráérős, gondolkodós befogadói élményre" születtek. Amikor Szűcs Attila festeni kezd, mindig elhasznált, elfelejtett képekből indul ki - jegyezte meg, hozzátéve: rétegről rétegre fejti ki a különböző nézőpontokat, bizonyos motívumok eltűnnek, más részletek bekerülnek.

Simó György szerint Szűcs Attila festményei nem kimerevített, statikus képek, hanem élő világok. Kevés elemmel megteremtett kompozíciói csak az első lépést adják meg, a történések a néző fejében rajzolódnak ki - fejtette ki. Hornyik Sándor kurátor a megnyitó előtti tárlatvezetésen elmondta, Szűcs Attila legújabb munkáinak tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze. Az anyagban meghatározó szerepet játszanak a múlt "kísértetei" ugyanúgy, mint a művészettörténet toposzai - jelezte. Szűcs Attila művein olyan híres történelmi alakok is felbukkannak, mint Nikola Tesla, Horthy Miklós, Buster Keaton, Adolf Hitler és Kádár János, ugyanakkor minden esetben kísérletet tesz arra is, hogy a figurákat festői eszközökkel átértelmezze - szólt a február 19-éig látogatható kiállításról Hornyik Sándor.

PestiSracok facebook image

Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.