Pesti Srácok

Péterffy András filmrendező kapja az idei Szkíta Aranyszarvas-díjat

Péterffy András filmrendező, operatőr, producer, egyetemi tanár kapja az idei Szkíta Aranyszarvas-díjat, amelyet kedden adnak át Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

MTI

"Péterffy András mint filmpedagógus úttörő munkát végzett" - méltatta az alkotó pályafutását Puszt Tibor filmrendező, hozzátéve, hogy az általános művészeti tevékenysége mellett, 1985-ben indította útjára a médiaképzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Kiemelte: "Péterffy András nemcsak jeles filmalkotó, hanem egy másfajta filmiskola megalapítója, egy kiemelkedő tanár is, aki a Színház-és Filmművészeti Főiskolán folyó tanítás alternatíváját teremtette meg". Felhívta a figyelmet arra, hogy a keddi díjátadón a filmrendezőt Pesty László, az alkotó egykori diákja méltatja.

PestiSracok facebook image

A Szkíta Aranyszarvas-díj magánszemélyek által alapított, évente kiosztott filmművészeti elismerés, amely azokat a magyar alkotókat jutalmazza, akik több évtizedes munkásságukkal itthon és külföldön elismerést szereztek a magyar filmnek, és alkotásaikban a magyar és az európai szellemiség együtt van jelen.

A 2002-ben alapított művészeti díjat eddig mások mellett Bácskai Lauró István filmrendező, forgatókönyvíró, Hintsch György filmrendező, forgatókönyvíró, Jeli Ferenc filmrendező, Hildebrand István operatőr, Morell Mihály vágó, Fakan Balázs dramaturg, Dárday István filmrendező, Csurka István író, András Ferenc és Jelenczki István rendezők vehették át.

Péterffy András 1946-ban született Monoron. 1966-tól 1971-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol-magyar szakos diákja, majd 1972 és 1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízió operatőr szakos hallgatója volt. 1976 óta a Mafilm operatőre. 1988 óta az ELTE videókommunikáció szakvezető egyetemi tanára. 1991 és 1994 között a Movi igazgatója, 1996-tól 2001-ig a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztője, 2005-től két évig a Magyar Televízió főmunkatársa volt. 2012-ben Balázs Béla-díjat kapott.

Legfontosabb művei közé tartozik Térmetszés (1978) kísérleti játékfilm, az Iskolapélda (1979) egészestés dokumentumfilm, az Eszterlánc (1984) című játékfilm, a Kincskereső iskola (1995) című módszertani dokumentumfilm, a Brassói pályaudvar (2004) szociotáncfilm és A nevetlen falu (2007) című faluszociográfia.

Fotó: strazsaborrend.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2023 május 5.
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Isten azt kéri, hogy szeressünk és segítsünk, de a testvérnépek háborújában nem foglalhatunk állást - Kozma Imre atya az ünnepi Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 december 24.
Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója volt a rendhagyó, ünnepi Polbeat vendége, amelyben Ábrahám Róbert nemcsak Imre atyával, hanem a PestiSrácok.hu kollégáival is beszélgetett az ünnepi várakozást beárnyékoló súlyos kérdésekről, háborúról, Isten elhagyásáról, Európa meghasonlásáról, illetve – a máltai rend kiadójának egy új könyve apropóján – Joseph Ratzinger emeritus pápa megkérdőjelezhetetlen igazságáról. Kozma Imre atya bevezetőül elmondta: a legszebb része az évnek mégiscsak a karácsonyi készülődés; egy papnak a legfontosabb dolga, hogy ilyenkor még közelebb kerüljön a hívekhez és ki tudjon mondani olyan igazságot, amelynek révén a találkozás az emberek és Isten között létrejöhet. Majd a háborúról elmélkedve feltette a kérdést: "Imádkozzunk a békéért, és közben küldjük a fegyvereket, hogy öljék egymást? Ez hatalmas ellentmondás! Mi, magyarok a testvérnépek háborújában nem állhatunk egyik vagy másik oldalra. Már csak azét sem, mert Isten az oroszokat éppúgy szereti, mint az ukránokat. Nekünk nincs jogunk ítéletet mondani, de imádkoznunk kell a békéért és minden segítséget meg kell adni a bajba jutott embereknek."