Pesti Srácok

Péterffy András filmrendező kapja az idei Szkíta Aranyszarvas-díjat

Péterffy András filmrendező, operatőr, producer, egyetemi tanár kapja az idei Szkíta Aranyszarvas-díjat, amelyet kedden adnak át Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

MTI

"Péterffy András mint filmpedagógus úttörő munkát végzett" - méltatta az alkotó pályafutását Puszt Tibor filmrendező, hozzátéve, hogy az általános művészeti tevékenysége mellett, 1985-ben indította útjára a médiaképzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Kiemelte: "Péterffy András nemcsak jeles filmalkotó, hanem egy másfajta filmiskola megalapítója, egy kiemelkedő tanár is, aki a Színház-és Filmművészeti Főiskolán folyó tanítás alternatíváját teremtette meg". Felhívta a figyelmet arra, hogy a keddi díjátadón a filmrendezőt Pesty László, az alkotó egykori diákja méltatja.

PestiSracok facebook image

A Szkíta Aranyszarvas-díj magánszemélyek által alapított, évente kiosztott filmművészeti elismerés, amely azokat a magyar alkotókat jutalmazza, akik több évtizedes munkásságukkal itthon és külföldön elismerést szereztek a magyar filmnek, és alkotásaikban a magyar és az európai szellemiség együtt van jelen.

A 2002-ben alapított művészeti díjat eddig mások mellett Bácskai Lauró István filmrendező, forgatókönyvíró, Hintsch György filmrendező, forgatókönyvíró, Jeli Ferenc filmrendező, Hildebrand István operatőr, Morell Mihály vágó, Fakan Balázs dramaturg, Dárday István filmrendező, Csurka István író, András Ferenc és Jelenczki István rendezők vehették át.

Péterffy András 1946-ban született Monoron. 1966-tól 1971-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol-magyar szakos diákja, majd 1972 és 1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízió operatőr szakos hallgatója volt. 1976 óta a Mafilm operatőre. 1988 óta az ELTE videókommunikáció szakvezető egyetemi tanára. 1991 és 1994 között a Movi igazgatója, 1996-tól 2001-ig a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztője, 2005-től két évig a Magyar Televízió főmunkatársa volt. 2012-ben Balázs Béla-díjat kapott.

Legfontosabb művei közé tartozik Térmetszés (1978) kísérleti játékfilm, az Iskolapélda (1979) egészestés dokumentumfilm, az Eszterlánc (1984) című játékfilm, a Kincskereső iskola (1995) című módszertani dokumentumfilm, a Brassói pályaudvar (2004) szociotáncfilm és A nevetlen falu (2007) című faluszociográfia.

Fotó: strazsaborrend.hu

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?