Pesti Srácok

Rakovszky Zsuzsa Sopron díszpolgára lett

Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő, műfordító vette át a Sopron díszpolgára címet péntek délután Sopronban, a hűség napja alkalmából rendezett ünnepségen, ahol városi kitüntetéseket is átadtak.

MTI

Az ünnepségen a város vezetői, országgyűlési és önkormányzati képviselői, valamint az 1921. évi népszavazásban érintett települések képviselői vettek részt. Fodor Tamás, Sopron polgármestere ünnepi beszédében kiemelte: a népszavazás örök jelképe lett minden magyar embernek, mert egy szebb jövő reményét adta meg. "A hűség nem egyszerűen áldozatvállalás, hanem védelem is, mert a haza iránti hűség védi a benne élőket" - mondta. A városvezető felidézte a 95 évvel ezelőtti eseményeket. Úgy fogalmazott, a magyar történelemben példa nélküli esemény történt 1921. december 14-én, 15-én és 16-án, amikor a városban és a környező nyolc településen, Fertőrákoson, Ágfalván, Harkán, Balfon, Sopronbánfalván, Fertőbozon, Kópházán és Nagycenken élő emberek összességében 65,1 százalékban döntöttek Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett.

PestiSracok facebook image

A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét néhány évvel később törvénybe iktatta, és Sopronnak a "Civitas fidelissima", a leghűségesebb város címet adományozta. 2001-ben a kormány december 14-ét a hűség napjává nyilvánította - folytatta beszédét Fodor Tamás. A városi kitüntetések átadásáról a közgyűlés dönt, s azok kaphatják meg, akik munkásságukkal Sopron hírnevének öregbítéséhez járultak, illetve járulnak hozzá, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a gazdaság, vagy a sport területén. A hűség napi ünnepségen adják át hagyományosan a Széchenyi István Tanulmányi Ösztöndíjakat is.

A város idei díszpolgára, Rakovszky Zsuzsa 1950. december 4-én született Sopronban. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982 és 1986 között szerkesztőként dolgozott a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású. Műfordítóként elsősorban angol, amerikai költők és írók műveit fordítja. Legelső műve 1981-ben jelent meg, Jóslatok és határidők címmel. Azóta csaknem egy tucat saját verses vagy prózai kötete jelent meg. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a Széchenyi téren a Hűségzászlót.

Kép: PIM

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2023 május 5.
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Isten azt kéri, hogy szeressünk és segítsünk, de a testvérnépek háborújában nem foglalhatunk állást - Kozma Imre atya az ünnepi Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 december 24.
Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója volt a rendhagyó, ünnepi Polbeat vendége, amelyben Ábrahám Róbert nemcsak Imre atyával, hanem a PestiSrácok.hu kollégáival is beszélgetett az ünnepi várakozást beárnyékoló súlyos kérdésekről, háborúról, Isten elhagyásáról, Európa meghasonlásáról, illetve – a máltai rend kiadójának egy új könyve apropóján – Joseph Ratzinger emeritus pápa megkérdőjelezhetetlen igazságáról. Kozma Imre atya bevezetőül elmondta: a legszebb része az évnek mégiscsak a karácsonyi készülődés; egy papnak a legfontosabb dolga, hogy ilyenkor még közelebb kerüljön a hívekhez és ki tudjon mondani olyan igazságot, amelynek révén a találkozás az emberek és Isten között létrejöhet. Majd a háborúról elmélkedve feltette a kérdést: "Imádkozzunk a békéért, és közben küldjük a fegyvereket, hogy öljék egymást? Ez hatalmas ellentmondás! Mi, magyarok a testvérnépek háborújában nem állhatunk egyik vagy másik oldalra. Már csak azét sem, mert Isten az oroszokat éppúgy szereti, mint az ukránokat. Nekünk nincs jogunk ítéletet mondani, de imádkoznunk kell a békéért és minden segítséget meg kell adni a bajba jutott embereknek."