A montázs a jelszó a 4. Uránia Filmnapokon
A montázs fogalmán keresztül tárja fel a filmművészet formagazdagságát a 4. Uránia Filmnapok programsorozata, amely február 1. és 5. között csaknem húsz vetítéssel várja a közönséget.
MTI
Az Uránia Nemzeti Filmszínház tematikus filmszemléjének programja bővelkedik a történeti ritkaságokban, köztük olyanokban, mint a magyar játékfilmgyűjtemény legrégibb darabja, a 1912-es Keserű szerelem vagy a Szállnak a darvak rendezőjének dobozba zárt Kuba-filmje. A kínálat premierekkel, előadásokkal és élőzenei műsorral egészül ki.
Az Uránia közleménye emlékeztet arra, hogy a filmtörténet hajnalán még nem létezett montázs. A felvételek összeillesztése a 20. század első évtizedeiben a filmhossz növekedésével vált előbb kihívássá, majd mesterséggé, amelynek fogásai, szabályai idestova 100 éve meghatározzák nemcsak a filmvágás, de a filmkészítés egész folyamatát. Mibenléte azóta is foglalkoztatja az esztétákat, a filmtudósokat és filmkészítőket, sokan a filmművészet lényegét, a legsajátosabb filmes kifejezőeszközt látják benne.
Az Uránia montázs-összeállítása a korai némafilmektől a kortárs alkotásokig ível, és minden vetítéssel a montázs valamely sajátosságára, például feszültségteremtő, ritmizáló, meggyőző képességére hívja fel a figyelmet. A nyitónap három vetítése keretbe helyezi a program egészét: a játékfilmes montázsnormák formálódásának időszakát egy némafilmes vetítés idézi meg: a Vorrei morir és a Keserű szerelem című filmeket Darvas Ferenc kíséri zongorán, majd Pálfi György és alkotótársai filmtörténeti klasszikusokból összeállított Final Cutja látható. A ritkán vetített, regisztrációval látogatható alkotás kísérőfilmjeként az első valaha volt mozielőadás Lumiere-tekercsei kerülnek vászonra, ami nemcsak a filmművészet, de az Uránia 120. születésnapjára is emlékeztet. A napot Kardos Sándor két, a klasszikus montázs lehetőségein túllépő, különleges kamerákkal rögzített filmje (Résfilm, Átváltozás) zárja.
Február 2-án magyar alkotásokkal folytatódik a program: a száz éve született Fábri Zoltán Körhintája 35 mm-es kópiáról látható, a következő vetítés témája pedig a meggyőzés, illetve a manipuláció: két filmje (Így történt, Magyarország lángokban) azonos felvételek felhasználásával, de ellenkező értelmezésben mutatja be az 1956-os forradalom eseményeit. A napot Sergio Leone italo-westernjének rendezői, digitálisan felújított változata zárja.
Két szovjet film kerül vászonra február 3-án: Eizenstein klasszikusa, a Patyomkin páncélos, valamint egy sokáig dobozba zárt alkotás, Mihail Kalatozov 1963-ban leforgatott, Én, Kuba című munkája. A hétvége további tíz vetítést és újabb előadásokat tartogat: előbb klasszikus magyar filmetűdökből, majd kortárs osztrák és magyar avantgárd filmekből látható válogatás.
A szombati nap egészestés filmjei között olyan klasszikusok szerepelnek, mint Jancsó Miklós Sirokkója és az Oscar-díjas Saul fia, amely most a hangmontázs különlegessége miatt került a válogatásba. Vetítik továbbá Vera Chytilová új hullámos, máig provokatív filmjét, a Százszorszépeket és Ingmar Bergman Personáját is.
A vasárnapi programot egy animációs film, Kovásznai György Habfürdője nyitja, majd a következő blokkban két irodalmi szövegre épülő film szerepel - Enyedi Ildikó Téli hadjáratát Füst Milán, Szemző Tibor Láthatatlan történetét pedig Hamvas Béla írásra ihlette -, de látható a válogatásban Makk Károly Szerelem című filmje is.
Az ötnapos programot egy premier előtti vetítés zárja: a Festői korszakok - Gánóczy Mária festő és filmes élete, Forgács Péter legújabb filmje lesz látható. Az Uránia Filmnapok részletes programja, a filmek ismertetői a www.urania-nf.hu/esemenyek/777 honlapon találhatók meg.
