Pesti Srácok

Alagút épül a Stonehenge alá

Alagút építésével akarják csillapítani a gépkocsiforgalmat az angliai Stonehenge körzetében - ismertette a terveket a brit közlekedési tárca.

MTI

A leghíresebb brit őskőkori műemlék alá tervezett 2,9 kilométer hosszú alagút építése annak a kétmilliárd font költségvetésű útfelújítási programnak a része, amellyel a világörökség részét képező 25 négyzetkilométernyi terület közlekedési problémáit akarják megoldani. A Stonehenge, Európa egyik legjelentősebb őskőkori építménye mintegy ötezer éves, a világ egyik csodájaként tartják számon.

PestiSracok facebook image

A műemlékvédelemért felelős English Heritage nagyon fontos lépésként méltatta a brit kormány döntését. A hatóság régóta aggódik a műemlék térségének autóforgalma miatt, több tízezer gépkocsi halad el naponta a Stonehenge és a körzetében lévő régészeti lelőhelyek mellett. Amiatt is számtalanszor panaszkodott, hogy az erős forgalom és az általa keltett zaj zavarja a látogatókat a műemlék élvezetében, megértésében.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) és a Műemlékek és Emlékhelyek Nemzetközi Tanácsának (ICMS) egyik jelentése is elismerte az alagút építésének előnyeit. A brit kormány több mint két éve állt elő először a tervvel, ám az ellenállást váltott ki műemlékvédelmi csoportok körében, amelyek legalább négy kilométeres alagút építését szorgalmazták, mondván, csak egy hosszabb alagút nyújthatna kellő védelmet a Stonehenge-nek.

A tervezet bírálói azon félelmüknek is hangot adtak, hogy az alagútból kiszűrődő fénysugarak károsítani fogják a kőtömbökből és földsáncokból álló építmény eredeti küldetését, a téli és a nyári napfordulók megünneplését.

képek: hdwallpaper.nu, NBC News

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!