Pesti Srácok

Az 1942-es csúrogi razzia áldozataira emlékeztek a Vajdaságban

A hetvenöt évvel ezelőtti csúrogi magyar razzia áldozataira emlékeztek szerdán a településen, ahol a történészek szerint 900-1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a mészárlásnak.

MTI

A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban gyászmisével kezdődött a megemlékezés. Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke beszédében kiemelte, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata megőrizni a csúrogi áldozatok emlékét, de azokról is meg kell emlékezni, akik életük kockáztatásával mentették meg szomszédaikat, ismerőseiket. Ehhez kapcsolódóan Jasmina Jurisin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára elmondta, hogy a múzeum bővítését tervezik, és éppen azoknak kívánnak emléket állítani, akik társaikat mentették.

Igor Mirovic, a vajdasági tartományi kormány elnöke emlékeztetett arra, hogy az 1942-es események idején Vajdaság-szerte mintegy négyezer szerb, zsidó, roma és más nemzetiségű civil vált a magyar razzia áldozatává. "Ma mindannyian együtt vagyunk itt, függetlenül attól, hogy a második világháború szörnyű vérzivatarában melyik oldalon harcoltak az őseink. Azzal a világos tudattal állunk itt, hogy őszinte megbékélés és tartós béke az emberek és nemzetek között nem lehetséges akkor, ha csak a mások bűneit tartjuk számon és ítéljük el, de a sajátunkat elhallgatjuk" - hangsúlyozta Igor Mirovic.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor - a szerb történészek szerint - három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.

A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket. Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta.

PestiSracok facebook image

Kép: gurmania

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.