Pesti Srácok

Eszenyi Enikő kapta idén a Páger Antal-színészdíjat

Eszenyi Enikő kapta idén a Páger Antal-színészdíjat

Eszenyi Enikő kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.

MTI

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri - Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája - úgy döntött, hogy idén Eszenyi Enikő veheti át az elismerést, "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását.

PestiSracok facebook image

Eszenyi Enikő a színészettel Debrecenben az agrártudományi egyetem irodalmi színpadán ismerkedett meg, a színművészetin Horvai István és Kapás Dezső osztályába került. Már a második év után a Vígszínházban végezte gyakorlatát, ahol együtt játszhatott mások mellett Páger Antallal is. Első nagy feladatát a Sándor Pál által rendezett Ragyogj, ragyogj csillagomban kapta, majd sok nagy klasszikus női szerep várt rá. A társulat gyorsan befogadta, hat év után 1989-ben megkapta a Ruttkai-díjat, amelyről a művészek mindig titkos szavazással döntenek.

Alig múlt harminc, amikor elkezdett rendezni, a Leonce és Lénát állította színpadra a Budapesti Kamaraszínházban, másodikként pedig már a West Side Story következett a Vígszínházban. Pozsonyban és Prágában bemutatott Shakespeare-rendezéseivel is komoly szakmai és közönségsikert aratott, 2009 őszén pedig már igazgatóként Othellót vitte színre a Vígszínházban.

Huszonöt nagyjátékfilmben és legalább ennyi tévéfilmben szerepelt. Munkásságát Jászai- ás Kossuth-díjjal ismerték el, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét.

Makó, Páger Antal szülővárosa 1999 óta minden évben ünnepi programokkal tiszteleg az 1986-ban elhunyt mester emléke előtt. A színészdíjat 2002-ben elsőként Halász Judit vehette át, majd Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera, Csákányi Eszter, Kern András, Törőcsik Mari, Kulka János, Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet, Rudolf Péter, Cserhalmi György, Gáspár Sándor és Udvaros Dorottya részesült az elismerésben, tavaly pedig Csuja Imre kapta a díjat.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.