Pesti Srácok

Gépszerzetestől az androidig - Kiállítás nyílt a robotika 500 évéről

A robotika több mint ötszáz éves fejlődését mutatja be egy 16. századi, szerzetesnek öltöztetett géptől kezdve az ipari robotokon át a tavaly bemutatott legkorszerűbb japán androidig a londoni Science Museum új kiállítása, amely a világ számos részéből összegyűjtött száz robottal várja a látogatókat szerdától.

MTI

Ben Russel vezető kurátort az a gondolat vezérelte az intelligens gépek fejlődéséről szóló Robotok című kiállítás összeállításakor, hogy "az emberek alapvetően félnek a robotoktól, és a tárlat arra ösztönözheti őket, hogy elgondolkodjanak azon, miként gazdagíthatják az emberi viselkedést utánzó androidok és más robotok a mindennapos életünket".

PestiSracok facebook image

A robotok már évszázadok óta köztünk élnek, ezt igazolja az az 1560-ban készült óraművel működtetett szerzetes, amely megcsókolja rózsafűzért és bűnbocsánatot kérve a mellét ütögeti. A II. Fülöp spanyol király számára készített életnagyságú szerzetes a kiállított szerkezetek legidősebbje. A legkorszerűbbek között megtalálható egy 2014-ben készült japán hírolvasó android vagy az a brit fejlesztésű, ember nagyságú humanoid, amely végigvezeti a látogatót a kiállításon, sőt minden 20 percben rövid színházi előadást is produkál.

A kiállítás másik gyöngyszeme az az életnagyságú, ezüst, fejét billegető, halat fogó hattyú, amelyet 1773-ban épített John Joseph Merlin, a görkorcsolya feltalálója. A hattyút 1867-ben bemutatták a párizsi világkiállításon is, utána került egy brit múzeum tulajdonába. A kiállított száz robot öt különböző történelmi időszakot ábrázol, feltárva azt is, miként formálta a vallás, az iparosodás, a popkultúra és a jövőkutatás a társadalmat. "Amikor ilyen hosszú áttekintést készítünk, ahogy ezt a robotok 500 évével tettük, látjuk, hogy a robotok nem is olyan ijesztőek, sőt mágikusak, elbűvölőek, hasznosak és általában azt teszik, amit mi el akarunk velük végeztetni" - hangoztatta Ben Russel.

A 20. századi fejlesztések között megtalálható a Metropolis című német némafilmben használt Maria robot mása, az 1956-ban bemutatott Tiltott bolygó című sci-fi sztárja, Robby robot, csakúgy mint Arnold Schwarzenegger Terminátor - A halálosztó című filmjében feltűnt T-800-as kiborg eredeti váza. A tárlat látogatói megtekinthetik az Én, a Robot című filmet is, amely arra figyelmeztet, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia miként veszélyezteti az emberiséget.

"Azt kell mondanom, hogy ettől még nagyon, nagyon messze vagyunk" - hangsúlyozta Giorgio Metta, az olasz technológiai intézet tudományos alelnöke, az iCub gyermekrobot fejlesztője, amelyet szintén meghívtak a kiállításra. "Az általunk kifejlesztett applikációk nagyon szűkösek, így a mesterséges intelligencia nagyon specifikus problémák megoldására képes. Nincs mód arra, hogy ezek a robotok megtanuljanak bármi mást vagy önállóan egy másik feladat felé forduljanak" - magyarázta.

A Robotok című kiállítás február 8-tól szeptember 3-ig látható Londonban.

Fotók: Getty/Jack Taylor, Carl Court

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.