Pesti Srácok

Gyásztávirat - Elhunyt Nikosz Kundurosz világhírű görög filmrendező

Kilencvenéves korában szerdán elhunyt Nikosz Kundurosz, A kis Afroditék és más sikeres fesztiválfilmek rendezője.

MTI

Kundurosz A kis Afroditékkal érte el egyik legnagyobb sikerét, 1963-ban elnyerte a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve-díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén. A nagysikerű alkotás két tizenéves ébredő szexualitását mutatja be az ókori Görögországban.

PestiSracok facebook image

A rendező számos alkalommal képviselte Görögországot a nemzetközi filmfesztiválokon: a velencein 1953-ban és 1956-ban, Berlinben pedig 1958-ban, 1963-ban és 1967-ben. Jelentősebb művei tartozott még A sárkány című film, amely egy olyan banktisztviselőről szól, aki felfedezi, hogy hasonlít egy bűnözőre. A rendőrség üldözőbe veszi, és egy éjszakai klubban talál menedéket. Az alkotás az 1960-as szaloniki filmfesztiválon elnyerte az 1955 és 1959 között készült legjobb filmnek járó díjat.

Nikosz Kundurosz 1926. december 15-én született Krétán. A második világháborúban tagja volt az ellenállásnak, az 1944 és 1949 között tartó polgárháború idején azonban Makronisszosz szigetére száműzték baloldali nézetei miatt.

Fotó: flickr.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.