Pesti Srácok

Három méterre az elefánttól - díjat kapott Máté Bence

Magyarországi és afrikai éjszakai állatfotóival nyert díjat Máté Bence a World Press Fotó pályázatán."Olyan képi világot szerettem volna mutatni, amelyet szabad szemmel nem lehet látni" - mondta el a World Press Photo 2017 Természet kategóriájában harmadik díjjal jutalmazott Máté Bence, aki elárulta azt is, hogy egyetlen éjszakai fotóban néha hetek munkája van.

MTI

A fiatal magyar természetfotós egy éjszakai állatfotókból összeállított, tízdarabos sorozattal érdemelte ki a világ legnagyobb presztízsű fotópályázatának díját. Máté Bence hangsúlyozta, hogy a fotósorozatoknál fontos összefüggést találni a képek között: ezúttal magyarországi és afrikai helyszíneken készített, éjszakai állatfotóiból válogatott. "Nagyon sok projekttel foglalkoztam az elmúlt években, de talán az éjszakai fotózás volt az, amelyben a legtöbb eredményt tudtam elérni" - jegyezte meg.

PestiSracok facebook image

Az éjjeli munkában nehézséget jelent, hogy maga a fotográfus nincs jelen a képek elkészültekor. "Olyan helyszíneket és beállításokat kell kitalálni, hogy az én jelenlétem nélkül is jó képek készüljenek" - fogalmazott, hozzáfűzve: ha ilyenkor valami meghibásodik, akkor az az éjszaka elveszett a projekt számára, hiába óriási erőfeszítés ezeket a szerkezeteket felépíteni.

Máté Bence elmondása szerint az éjszaka hatását akkor lehet a legjobban visszaadni, ha a képen látszanak a csillagok, ehhez pedig nem lehet az égen a hold, de természetesen felhők sem, így azonban az éjszakák nagy többsége nem alkalmas fotózásra. Szükséges továbbá az is, hogy a fotózni kívánt állat éppen megfelelő távolságra legyen a kép elkészültekor, ehhez pedig nagy szerencse is kell.

Mint felidézte, három éven keresztül járt Tamásiba, míg végül rengeteg energiával sikerült néhány dámszarvast lefotóznia: az esetek többségében ugyanis vagy nem jöttek az állatok, vagy felhős volt az ég, vagy összecsíkozták a repülők a képet, vagy lemerültek az akkumulátorok, vagy a hold világította túl a csillagokat. Az afrikai elefántot és a háttérben zebrát ábrázoló képhez Máté Bence 35 éjszakán keresztül készített alkalmanként átlagosan 1500 felvételt, ebből az első 10 éjszakán semmi sem jött a kamera elé. A fülelő oroszlánt megörökítő fotóhoz 35 estén keresztül kísérletezett távirányításos fotózással Afrikában, ezalatt összesen 50 000 felvételt készített, amiből összesen hármon volt oroszlán.

Afrika igen alkalmas az éjszakai fotózásra, mert sok nagyméretű állat él ott - mutatott rá Máté Bence, hozzátéve: a legtöbb csillag nagy látószögű objektívvel látszódik, ezzel azonban kicsinek tűnik a képen látható állat. A sorozat egyik darabján feltűnő elefánt például három, a dámvadak pedig két méterre voltak a fényképezőgéptől - árulta el. Az éjszakai fotózásnak azonban néha heteken keresztül nincs produktuma, ezt Máté Bence is csak úgy tudja vállalni, hogy közben más projekteken is dolgozik, szerdán például kormoránokat fényképezett napközben.

Máté Bence felidézte, hogy a világ legnagyobb természetfotós-versenyén, a Wildlife Photographer of the Year pályázaton már csaknem húsz díjat nyert, éjszakai felvételeivel az elsősorban sajtófotósok számára kiírt World Press Photo pályázaton most sikerült begyűjtenie első elismerését.

fotó: Máté Bence

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?