Pesti Srácok

Idén elkészül, jövőre látogatható a megújult Szépművészeti

Ebben az évben befejeződik a Szépművészeti Múzeum épületének rekonstrukciója, és 2018-ban már a látogatók is birtokba vehetik a megújult, korszerű épületet és az új koncepció alapján létrehozott állandó kiállításokat. Az összesen három évig tartó, a Liget Budapest Projekt keretében zajló rekonstrukció során megújul a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnok, korszerűsítik a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálják a kiállítótermek egy részét, felújítják a csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítanak a múzeumban.

061.hu

A múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érint, ami a múzeum alapterületének mintegy negyven százaléka. A rekonstrukció érinti többek között a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely az elmúlt évtizedekben átalakítva, a látogatóktól elzárva, irodaként funkcionált. A felújításnak köszönhetően a Román Csarnokkal együtt csaknem 2000 négyzetméterrel nőnek a múzeum kiállítóterei és a műtárgyraktáraknak is csaknem félezer négyzetméterrel több hely jut majd a megújult épületben. A felújítás során egy új, térszint alatti korszerű éttermet és kávézót is kialakítanak.

PestiSracok facebook image
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete már több részleges rekonstrukción átesett - legutóbb 2008-ban újult meg a múzeum homlokzata -, de a nyugati, úgynevezett Román szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára.A munkálatok középpontjában álló, a múzeum leggazdagabban dekorált, román kori templombelsőt mintázó Román Csarnokát 70 éve nem láthatta a nagyközönség. A felújításig raktárként funkcionáló, csaknem 900 négyzetméteres teremben a Régi Képtár festményeinek egy része mellett itt tárolták a gyűjteményben őrzött gipszmásolatokat is.

A felújítás megoldja az évtizedek óta hányattatott sorsú gipszmásolatok sorsát is, nagy részük a komáromi Csillagerődbe és a szintén a Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló, a Szabolcs utcában megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványraktárába kerül majd. A felújításnak köszönhetően újra régi pompájában ragyog majd a csarnok, ráadásul újra megnyitják a freibergi katedrális főkapujának és a gyulafehérvári székesegyház kapujának gipszmásolatával keretezett bejáratokat is, melyeket szintén a háború után falaztak be.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Hosszú évtizedek után végre megtörténik az épületszárny teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélik a hetvenes évekből való gőzfűtést, és a régi, zajos klímaberendezéseket. A tetőre napelemek és napkollektorok kerülnek, gazdaságosabbá téve a múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörténik az épület utólagos talajnedvesség elleni szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan új elektromos hálózatokat építenek ki, korszerűsítik a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, új teherliftet állítanak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő „expedíciós folyosókat” is kialakítanak. A múzeum teljes akadálymentesítése is megtörténik: új liftek is kerülnek az épületbe.

A felújítás során mintegy 11.000 m³ földet mozgatnak meg, 2.700 m³ beton, 300 tonna betonacél, 900 m² falazat, 7.100 m² vakolat, 3.000 m² acélszerkezet, 1.800 m² üvegtető, 1100 m² üvegfal, 300.000 folyóméter erős- és gyengeáramú kábelezés és 16.000 folyóméter gépészeti vezeték kerül beépítésre. E mellett 19.000 m² burkolat készül és 38.000 m² felületet festenek le. A felújítási munkálatok idején a múzeum épülete mindvégig zárva lesz, de a gyűjtemény legfontosabb darabjaival a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán találkozhatnak a látogatók.

Vezető kép: Balogh Zoltán / MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.