Pesti Srácok

Operát ír Kurtág György

Szinte soha nem ad interjút a világ egyik legmagasabban jegyzett zeneszerzője, Kurtág György. A művész nemrég azonban kivételt tett, amikor feleségével a Budapest Music Centerben átvette a Borletti-Buitoni alapítvány életműdíját. A Heti Válasz újságírójának azt is elárulta, miért 91 évesen kezdte el írni élete első operáját.

061.hu

Kurtág és felesége immár hetedik esztendeje dolgoznak együtt az operán, melynek alapját Samuel Beckett: A játszma vége című abszurd drámája adja. A zeneszerző korábban Beckett több rövidebb művét is megzenésítette már, de saját elmondása szerint sokáig fél hozzányúlni a nagy terjedelmű, nehéz nyelvezetű, szövevényes műhoz. Kurtág György az eredeti, francia nyelvű verzióval dolgozik, ahogy mondta, már az is nagyon sokáig tartott, míg a darab valóságára rátalált. Két éve ment el csak arra, hogy a francia szövegben otthon legyen és akkor még szó sem volt arról, miről is szól a darab. "1957-ben láttam a darabot Párizsban, pár hónappal a bemutató után. Ez volt Beckett első műve, amit megnéztem, és egész életemre megjelölt, azóta is nagyon fontos számomra. "- mondta Kurtág György.

PestiSracok facebook image

A zeneszerző 2002 óta Franciaországban, Bordeaux-ban élt, ahová fia kedvéért költözött feleségével. Az opera befejezésének idejére viszont hazaköltöztek Budapestre. "Mindenképpen itt szeretnénk befejezni az operát." - nyilatkozta Kurtág György.

Kurtág György zeneszerző - fotó: Agustin Iglesias

A zeneszerző egy korábbi nagy volumenű munkája, a Bornemissza Péter mondásai című műve világszerte kedvelt darab, magyar nyelvű szövegezése ellenére is játszák a világ minden táján. A brit zenetörténész, Rachel Breckles Wilson azt írta róla: a legfontosabb mű Bartók halála óta.

A mostani díjat Kurtág György egy olyan alapítványtól kapta, amely a fiatal zenészek támogatását tekinti küldetésének. E kapcsán beszélt a zeneszerző a Heti Válasznak az új generációhoz fűződő viszonyáról is. Azt mondta: "A tanítás a hobbim. A tanítás mindig élvezetet nyújt, a komponálás nem. Az néha fájdalmas. Ott sokkal jobban fáj, ha valami nem sikerül. Most, hogy az opera miatt felhagytam a tanítással, már érzem is, hogy mennyire hiányzik." - mondta Kurtág György.

forrás: Heti Válasz

vezető kép: Kurtág György - valasz.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.