Pesti Srácok

Gyásztávirat - Elhunyt Simon Károly formatervező iparművész

Életének 76. évében vasárnap elhunyt Simon Károly formatervező iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a köztestület Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának vezetője.

MTI

Simon Károly 1941-ben született Gyulán. A Magyar Iparművészeti Főiskolán végzett 1966-ban szerszám- és gépipari tervező szakon. Ezután a Ganz Villamossági Műveknél dolgozott, mint önálló gyártmányszerkesztő, formatervező. 1977-től szabadfoglalkozású tervező. 1984 és 1993 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetének műteremvezetője, igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt.

PestiSracok facebook image

1992-ben a DLA tudományos fokozat megszerzésével egyidejűleg kinevezték egyetemi tanárnak. 1993-tól 2001-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola Formatervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 2001 és 2006 közt az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Doktori Iskolájának témavezetője 2002-től 2012-ig.

Művészetpedagógiai munkássága mellett tevékenyen végzett a közösségért vállalt feladatokat, több művészeti szervezeti tisztséget és funkciót betöltött. 1986 és 1990 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) Formatervező Szakosztály titkára, 1996 és 2000 közt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Iparművészeti Kollégium elnöke volt.

2007-től volt tagja a még társadalmi szervezetként működő Magyar Művészeti Akadémiának, amelynek köztestületté alakulása után rendes tagja lett. 2012 óta vezette az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatát, ahol számos, a tagozathoz kapcsolódó művészeti-oktatási projekt kezdeményezője, szervezőmotorja volt.

Simon Károly 1992-ben Ferenczy Noémi-díjat kapott, 2014-ben elnyerte a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. Designer pályája és munkái a modern magyar ipartörténelem része és értéke. A művészt az MMA saját halottjának tekinti - olvasható a művészeti akadémia közleményében.

Fotó: 24.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.