Pesti Srácok

Hétvégén nyílik a pompeji tárlat Gorsiumban

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji - Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

MTI

száznál több tárgy érkezett a Nápolyi Régészeti Múzeumból Magyarországra, amelyek először Szegeden voltak láthatók, most pedig egy háromoldalú megállapodás révén kerültek "az egykori Pannónia provincia területére" - közölte a szerdai beharangozó sajtótájékoztatón Kulcsár Mihály, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatója. Az augusztus 20-ig látható pompeji kiállítással párhuzamosan állandó gorsiumi kiállításuk első része is megnyílik, amely megmutatja azt, milyen volt az élet Gorsiumban az idő tájt, amikor 79-ben Pompeji elpusztult.

PestiSracok facebook image

Az állandó tárlat elemei egészen a második század második feléig, a markomann háborúkig nyúlnak vissza. Párhuzamosan lesz egy harmadik kiállításuk a székesfehérvári Rendházban, amely a Vezúv által eltemetett másik három várost - Herculaneum, Stabiae, Oplontis - mutatja be antik szövegek, térképek segítségével.

Nádorfi Gabriella régész kiemelte: olyan tárgyak érkeznek Gorsiumba, amelyek a nápolyi múzeum állandó kiállításán sem láthatók. Szombattól ember nagyságú bronzszobrok, márványszobrok, több falfestmény, valamint rengeteg használati tárgy lesz látható. Állandó kiállításukkal kapcsolatban megjegyezte: érdekes kontraszt lesz felfedezhető a gorisumi és a pompeji anyagok között, hiszen Pompeji egy ókori virágzó város volt, míg Gorsiumot akkoriban még a szegényesebb élet jellemezte.

A székesfehérvári önkormányzat korábbi közleménye szerint a kiállítótér egyik oldalán a magánszférát, a másik oldalon a közéletet mutatja majd be a tárlat. A magánéletet falfestmények, tárgyak idézik meg a látogatóknak, egy választási felirat a politikába kalauzol, de megismerhető lesz a fürdőélet, a színházak, a gladiátorok világa, az ókori bordélyházak működése, illetve a katasztrófa maga, a Vezúv kitörése is látható lesz a falakon.

Pompeji a Vezúv kitörése miatt 79-ben néhány óra alatt eltűnt a föld színéről, több méter vastagságban temette be a vulkáni hamu. A 16. század végén véletlenül, a Sarno folyó szabályozási munkálatai közben leltek rá az első falmaradványokra, a hivatalos ásatások a 1748-ban kezdődtek el. Pompeji ma Olaszország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, a romváros a világörökség része.

Fotó: turizmus.szekesfehervar.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!