Pesti Srácok

Életműkiállítással tisztelegnek Rófusz Ferenc előtt Kaposváron

Rófusz Ferenc Oscar-díjas filmrendező munkásságát bemutató kiállítás nyílik Kaposváron szerdán.

MTI

Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia által A légy című animációs filmjéért 1981-ben kitüntetett, az idén 71 éves alkotó pályáját a Pannónia Rajzfilmstúdióban végzett tevékenységétől a külföldi munkáin át a hazatérését követő sikerekig lenyomatok, grafikák, fotók, filmképek segítéségével ismerhetik meg az érdeklődők - mondta el M. Tóth Éva animációsfilm-rendező, ötletgazda. Hozzátette: a "műhelyszerű beavatást" jelentő tárlat 17 órakor nyílik és május 7-ig látogatható a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának Bajcsy-Zsilinszky utcai épületében. A megnyitót követően, 19 órától a Szivárvány Kultúrpalotában Rófusz Ferenccel vetítésekkel egybekötött beszélgetést rendeznek.

PestiSracok facebook image
Filmkocka Rófusz Ferenc A légy című animációjából



A két esemény a Rippl-Rónai Művészeti Kar, az Együd Árpád Kulturális Központ és a Nemzeti Filmarchívum összefogásának eredménye, amely érzékelteti a Rófusz Ferenc által magas minőségben képviselt műfaj sokrétűségét - hangsúlyozta M. Tóth Éva. Megjegyezte, a tárlat és a beszélgetés megszervezését az általa a télen, a budapesti FilmesHázban látott Rófusz Ferenc-kiállítás inspirálta. Szerette volna, ha annak anyagát szélesebb körben is bemutathatnák, értelmezéséhez pedig filmvetítésekkel és a művésszel való találkozás is hozzájárulhatna. Rófusz Ferenc 1968 és 1973 között volt a Pannónia Rajzfilmstúdió fázisrajzolója, kulcsrajzolója, majd animátora, 1973-tól önálló rendezőként tevékenykedik.

Németországban 1984 és 1988 között dolgozott, 1989-től Kanadában élt, ahol létrehozta reklámfilmeket, videoklipeket készítő Fly Films nevű stúdióját. Magyarországra 2000-ben költözött vissza, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanáraként is tevékenykedik. Pályafutása során dolgozott a Gusztáv és a Kérem a következőt című sorozatok készítésén. Az akkori hazai viszonyokra jellemzően az 1981-es Oscar-gálára nem utazhatott el, az elismeréssel járó szobrot később mégis személyesen vette át, mert az amerikaiak helyette másnak nem adták ki. A 2011-ben készült Ticket című animációja elnyerte az 56. valladolidi filmfesztivál fődíját és a Syracuse-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb animációnak járó díjat. Rófusz Ferenc munkásságát Kossuth- és Balázs Béla-díjjal is elismerték.

Kép: Libraius

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.