Páratlan kéziratkincseket bemutató kiállítás nyílt a Széchenyi Könyvtárban
Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt "Más csak levelenként kapja a borostyánt..." címmel ma az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapesten.
MTI
A tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök úgy fogalmazott, a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, "felemelően és otthonosan" hat a mai olvasó lelkére is. Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt - hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az Országos Széchenyi Könyvtár tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.
A könyvtár kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény Kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban. A kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirategyüttese, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratvariánsa és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon, valamint Arany János több más fontos művének - például a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék és a Buda halála - kézirata is.
"Toldi Miklós ősi, nemzeti értékeket képvisel egy változó, fejlődő, új civilizációt építő korban. Mintha nekünk is üzenne Lajos királlyal való vitájában: Szeresd a magyart, de ne faragd le - szóla, Erejét, formáját, durva kérgét róla" - fogalmazott Áder János, aki kiemelte: Arany János minden erre vonatkozó kételye ellenére a szabadságharc előtt született Toldi nem végpontja, hanem csupán kapuja volt a költő leírhatatlanul gazdag életművének.
"Arany János számára nem a munka folytatása volt a legnehezebb. Sokkal nagyobb tehernek bizonyult 1849 után folytatni magát az életet. A Toldi a '48 előtti világhoz tartozott, ekkor hozott sikert, figyelmet, felkérést, rajongást, Petőfi barátságát" - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Tüske László, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója úgy fogalmazott: Arany János életműve nem egy "távolról csodálandó robusztus, muzeális műemlék", hanem egy "máig elevenen ható, termékenyítő erejű szövegkorpusz".
A könyvtár Ereklyeterében és a Manuscriptoriumban november 25-ig megtekinthető kiállítás kurátorai Borbély Mónika és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténészek voltak. Utóbbi az eseményen elmondta: a felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra és első kiadásokra építő tárlaton a látogatók bepillantást nyerhetnek Arany János tanári, szerkesztői akadémiai és hivatali munkájába, a Petőfi Sándorral való levelezésébe, megtekinthetik a híres Petőfi-rajzokat is Arany Jánosról, valamint a nagyszalontai Csonka-toronyról.
Az életút kronologikus és tematikus bemutatása mellett - külön blokkokban idézik meg Arany és Petőfi barátságát, az 1848-49-es szabadságharc sorsfordító szerepét, a nagykőrösi és pesti időszakot - helyet kapnak az összeállításban az Arany János által ihletett képzőművészeti alkotások is, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Buday György, és a költő szobrásza, Stróbl Alajos munkái is - fűzte hozzá.
fotó: elteonline.hu
