Pesti Srácok

Újra látható lesz az Aphrodité-szobor, amelyet Hitler ajándékozott Linznek

Egy linzi múzeumban jövőre újra közszemlére teszik azt az Aphrodité-szobrot, amelyet 2008-ban távolítottak el egy közparkból, miután kiderült, hogy a művet Hitler ajándékozta kedvenc városának.

MTI

A linzi önkormányzat keddi bejelentése szerint a kulturális bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a szerelem istennőjét kihozzák a Nordico városi múzeum pincéjéből és az intézmény gyűjteményében helyezik el, várhatóan 2018 első felében, kimerítő magyarázatok kíséretében. A város "a történelem lebontása" helyett az "aktív emlékezetpolitikát" választotta - kommentálta a közmegelégedést okozó döntést Linz néppárti kulturális tanácsnoka.

PestiSracok facebook image

Wilhelm Wandschneider mecklenburgi náci szobrászművész alkotása egy kis oszlopos pavilonban állt a város fölé magasodó Bauerberg-parkban 1942 óta, amikor Ausztria már a Harmadik Birodalom része volt. A mű Adolf Hitler náci diktátor személyes ajándékaként került Linzbe, amely közel állt a szívéhez, és amelyet a harmadik birodalom kulturális központjává akart változtatni. 2008-ban, amikor művészettörténész hallgatók feltárták a szobor történetét, Aphroditét "pánikszerűen" eltávolították a talapzatról és a Nordico nevű városi múzeum raktárába vitték. A mű sorsáról azóta tartott a vita.

A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) már tavaly javasolta a pincében porosodó szobor közszemlére tételét, de a kulturális bizottság akkor még elutasította a kezdeményezést, ezért a műemlékvédelmi hivatal úgy döntött, hogy 2020-ig maradjon becsomagolva a műalkotás. A jelenlegi döntéssel egyformán elégedett a bal- és jobboldal is, az előbbi azért, mert így a pavilon nem válik neonáci zarándokhellyé, utóbbi pedig azért, mert a szobor úgymond védve lesz "a diák- és politikai vandalizmustól". A múzeumban való elhelyezést támogatja a szövetségi műemlékvédelmi hivatal is.

Korábbi helyén felirat tájékoztatja majd a látogatókat a szobor új otthonáról. Hitler 10-től 18 éves koráig élt az észak-ausztriai iparvárosban, amelyet viszonylag csekély jelentősége ellenére a náci vezér ugyanúgy saját városává nyilvánított, mint Berlint, Münchent, Hamburgot vagy Nürnberget. Linz 2008-ban kiállításon emlékezett meg erről.

Kép: salzburg.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.