Pesti Srácok

Újra látható lesz az Aphrodité-szobor, amelyet Hitler ajándékozott Linznek

Egy linzi múzeumban jövőre újra közszemlére teszik azt az Aphrodité-szobrot, amelyet 2008-ban távolítottak el egy közparkból, miután kiderült, hogy a művet Hitler ajándékozta kedvenc városának.

MTI

A linzi önkormányzat keddi bejelentése szerint a kulturális bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a szerelem istennőjét kihozzák a Nordico városi múzeum pincéjéből és az intézmény gyűjteményében helyezik el, várhatóan 2018 első felében, kimerítő magyarázatok kíséretében. A város "a történelem lebontása" helyett az "aktív emlékezetpolitikát" választotta - kommentálta a közmegelégedést okozó döntést Linz néppárti kulturális tanácsnoka.

PestiSracok facebook image

Wilhelm Wandschneider mecklenburgi náci szobrászművész alkotása egy kis oszlopos pavilonban állt a város fölé magasodó Bauerberg-parkban 1942 óta, amikor Ausztria már a Harmadik Birodalom része volt. A mű Adolf Hitler náci diktátor személyes ajándékaként került Linzbe, amely közel állt a szívéhez, és amelyet a harmadik birodalom kulturális központjává akart változtatni. 2008-ban, amikor művészettörténész hallgatók feltárták a szobor történetét, Aphroditét "pánikszerűen" eltávolították a talapzatról és a Nordico nevű városi múzeum raktárába vitték. A mű sorsáról azóta tartott a vita.

A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) már tavaly javasolta a pincében porosodó szobor közszemlére tételét, de a kulturális bizottság akkor még elutasította a kezdeményezést, ezért a műemlékvédelmi hivatal úgy döntött, hogy 2020-ig maradjon becsomagolva a műalkotás. A jelenlegi döntéssel egyformán elégedett a bal- és jobboldal is, az előbbi azért, mert így a pavilon nem válik neonáci zarándokhellyé, utóbbi pedig azért, mert a szobor úgymond védve lesz "a diák- és politikai vandalizmustól". A múzeumban való elhelyezést támogatja a szövetségi műemlékvédelmi hivatal is.

Korábbi helyén felirat tájékoztatja majd a látogatókat a szobor új otthonáról. Hitler 10-től 18 éves koráig élt az észak-ausztriai iparvárosban, amelyet viszonylag csekély jelentősége ellenére a náci vezér ugyanúgy saját városává nyilvánított, mint Berlint, Münchent, Hamburgot vagy Nürnberget. Linz 2008-ban kiállításon emlékezett meg erről.

Kép: salzburg.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.