Pesti Srácok

Újra látható lesz az Aphrodité-szobor, amelyet Hitler ajándékozott Linznek

Egy linzi múzeumban jövőre újra közszemlére teszik azt az Aphrodité-szobrot, amelyet 2008-ban távolítottak el egy közparkból, miután kiderült, hogy a művet Hitler ajándékozta kedvenc városának.

MTI

A linzi önkormányzat keddi bejelentése szerint a kulturális bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a szerelem istennőjét kihozzák a Nordico városi múzeum pincéjéből és az intézmény gyűjteményében helyezik el, várhatóan 2018 első felében, kimerítő magyarázatok kíséretében. A város "a történelem lebontása" helyett az "aktív emlékezetpolitikát" választotta - kommentálta a közmegelégedést okozó döntést Linz néppárti kulturális tanácsnoka.

PestiSracok facebook image

Wilhelm Wandschneider mecklenburgi náci szobrászművész alkotása egy kis oszlopos pavilonban állt a város fölé magasodó Bauerberg-parkban 1942 óta, amikor Ausztria már a Harmadik Birodalom része volt. A mű Adolf Hitler náci diktátor személyes ajándékaként került Linzbe, amely közel állt a szívéhez, és amelyet a harmadik birodalom kulturális központjává akart változtatni. 2008-ban, amikor művészettörténész hallgatók feltárták a szobor történetét, Aphroditét "pánikszerűen" eltávolították a talapzatról és a Nordico nevű városi múzeum raktárába vitték. A mű sorsáról azóta tartott a vita.

A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) már tavaly javasolta a pincében porosodó szobor közszemlére tételét, de a kulturális bizottság akkor még elutasította a kezdeményezést, ezért a műemlékvédelmi hivatal úgy döntött, hogy 2020-ig maradjon becsomagolva a műalkotás. A jelenlegi döntéssel egyformán elégedett a bal- és jobboldal is, az előbbi azért, mert így a pavilon nem válik neonáci zarándokhellyé, utóbbi pedig azért, mert a szobor úgymond védve lesz "a diák- és politikai vandalizmustól". A múzeumban való elhelyezést támogatja a szövetségi műemlékvédelmi hivatal is.

Korábbi helyén felirat tájékoztatja majd a látogatókat a szobor új otthonáról. Hitler 10-től 18 éves koráig élt az észak-ausztriai iparvárosban, amelyet viszonylag csekély jelentősége ellenére a náci vezér ugyanúgy saját városává nyilvánított, mint Berlint, Münchent, Hamburgot vagy Nürnberget. Linz 2008-ban kiállításon emlékezett meg erről.

Kép: salzburg.com

Ajánljuk még

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.