Pesti Srácok

A Pál utcai fiúkat ünnepeljük

Interaktív vándorkiállítás nyílt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye születésének 110. évfordulója alkalmából szerdán a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárában. A Pál utcai fiúknak szentelt, de a jövőre születésének 140. évfordulóját ünneplő szerzőre is emlékező kiállítás több mint 10 évig vándorol majd az országban és a határon túl - mondta el Dippold Péter, a könyvtár igazgatója a tárlat megnyitóján.

MTI

A bemutatón paravánok, képek, játékok elevenítik fel a regény hőseit, művelődéstörténeti hátterét és jellegzetes, századfordulós tárgyait. E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum egykori igazgatója elmondta, hogy a vándorkiállítás alapjául a múzeum korábbi, a 100 éves évfordulóra 2007-ben készített kiállítása szolgál. Ezt egészítette ki interaktív tartalmakkal a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Vígszínház, ahol jelenleg a mű musicalváltozata látható, illetve a Móra Kiadó, amely a könyv gondozója és a kiállítás koordinátora.

PestiSracok facebook image

E. Csorba Csilla kiemelte, hogy az 1907-ben megjelent regényt világszerte 35 nyelvre fordították le és Olaszországban, Brazíliában kötelező, Lengyelországban és Japánban ajánlott olvasmány az iskolákban. A regény sikerének legnagyobb titkát a művészettörténész abban látja, hogy a történet hívószavai - a hűség, a kitartás, a felelősség, a kötelesség és az egymás iránti elköteleződés - ma éppolyan fontos és érvényes fogalmak, mint Molnár Ferenc idejében.

Dian Viktória, a Móra Kiadó főszerkesztője elmondta, hogy Budapest mellett Székesfehérvár, Balatonalmádi, Balatonfüred, Kaposvár, Marcali és Fonyód ad otthont a tárlatnak, de több határon túli településen is látható lesz.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.