Pesti Srácok

A Pál utcai fiúkat ünnepeljük

Interaktív vándorkiállítás nyílt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye születésének 110. évfordulója alkalmából szerdán a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárában. A Pál utcai fiúknak szentelt, de a jövőre születésének 140. évfordulóját ünneplő szerzőre is emlékező kiállítás több mint 10 évig vándorol majd az országban és a határon túl - mondta el Dippold Péter, a könyvtár igazgatója a tárlat megnyitóján.

MTI

A bemutatón paravánok, képek, játékok elevenítik fel a regény hőseit, művelődéstörténeti hátterét és jellegzetes, századfordulós tárgyait. E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum egykori igazgatója elmondta, hogy a vándorkiállítás alapjául a múzeum korábbi, a 100 éves évfordulóra 2007-ben készített kiállítása szolgál. Ezt egészítette ki interaktív tartalmakkal a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Vígszínház, ahol jelenleg a mű musicalváltozata látható, illetve a Móra Kiadó, amely a könyv gondozója és a kiállítás koordinátora.

PestiSracok facebook image

E. Csorba Csilla kiemelte, hogy az 1907-ben megjelent regényt világszerte 35 nyelvre fordították le és Olaszországban, Brazíliában kötelező, Lengyelországban és Japánban ajánlott olvasmány az iskolákban. A regény sikerének legnagyobb titkát a művészettörténész abban látja, hogy a történet hívószavai - a hűség, a kitartás, a felelősség, a kötelesség és az egymás iránti elköteleződés - ma éppolyan fontos és érvényes fogalmak, mint Molnár Ferenc idejében.

Dian Viktória, a Móra Kiadó főszerkesztője elmondta, hogy Budapest mellett Székesfehérvár, Balatonalmádi, Balatonfüred, Kaposvár, Marcali és Fonyód ad otthont a tárlatnak, de több határon túli településen is látható lesz.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)