Marosvásárhelyre kerül a Zichy-gyűjtemény néhány darabja
A Szépművészeti Múzeum Zichy-gyűjteményéből válogatott mintegy félszáz műtárgyat felvonultató tárlat nyílik pénteken a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Székelyföldön nyíló kiállítás egy egészen különleges atmoszférájú világba kalauzolja a nézőt, bepillantást engedve a magyar arisztokrácia egyik meghatározó családjának műgyűjtési szokásaiba, képet ad arról, hogy milyen szellemiséggel, nyitottsággal és érdeklődéssel fordultak egy-egy nemzet tárgyi emlékei felé.
MTI
A jelenlegi tárlat, amely az olasz, flamand, holland, francia, német, osztrák, cseh és magyar iskola főként 17-18. századi festményeit öleli fel, műfajilag is igen összetett képet nyújt: portrék, csendéletek, tájképek, életképek, állatábrázolások, csatajelenetek, mitológiai és vallásos tárgyú alkotások egyaránt láthatóak.
A sokszínű anyagot a gyűjtök személye köti össze. Gróf Zichy Edmund és fia, Zichy Jenő két olyan nagy tudású, széles látókörű egyéniség volt, akik nemcsak az üzleti, hanem a kulturális élet területén is maradandót alkottak. Zichy Edmund gróf egyike volt az osztrák Iparművészeti Múzeum és a bécsi Keleti Múzeum alapítóinak és programadóinak. Budapesten kiállítások szervezésében, kulturális intézmények alapításában, építésében vett részt, és közintézményeket gyarapított adományaival.
Kitűnt a kultúra iránti érdeklődésével fia, Zichy Jenő is, aki évtizedekig állt a Műemlékek Országos Bizottságának az élén, és lelkes tagja volt számos kulturális területen működő társaságnak. Mecénásként főként kortársainak festményeivel és szobraival tette szebbé otthonait, majd apja és saját gyűjteményének egyesítésével magánmúzeumot alapított. Hagyatékának képzőművészeti anyaga 1953-ban került a Szépművészeti Múzeumba.
Mint írják, a gyűjtemény sokoldalúsága ellenére őrzi sajátos, egyedi karakterét, tükrözi azt az elkötelezettséget, amely mindkét Zichy grófot jellemezte. Ennek bizonyítéka az a kulcsfontosságú műveket tartalmazó, páratlan Kupezky-kollekció, amelynek révén Magyarország lett az egyik leggazdagabb tárháza a mester életművének. A tárlaton két Kupezky-képet tekinthet meg a látogató, bár Zichy Edmund egykoron a Georg Christoph Grooth nevével jelzett és szintén kiállított alkotást is a neves cseh mester műveként vásárolta.
Ugyancsak a hazai műpártolás eredményeként került a gyűjteménybe Mányoki Ádámtól Georg Wilhelm von Werthern birodalmi gróf képmása, amely az életmű talán legkiforrottabb, legkiválóbb alkotása. Nem kerülték el figyelmüket ugyanakkor olyan ritka és festőileg bravúros alkotások sem, mint amilyen Gottfried Libalt gúlába halmozott koponyákat ábrázoló csendélete vagy Karel van Mallery nem mindennapi műfajt képviselő ravatalképe.
A gyűjtők remek szemmel tallóztak az emlékanyagban, így sikerült megszerezniük Willem Claesz Heda minden részletében kifinomult, precíz kidolgozású, lélegzetelállító csendéletét. A flamand mesterművek közül kiemelkedik David III. Ryckaert megszívlelendő tanulságokkal szolgáló, moralizáló életképe, míg az olasz festőiskolát tematikailag olyan széles spektrumú művek képviselik, mint Antonio Bellucci erotikus Danaéja, Marcantonio Franceschini affektálóan elegáns, negédes Szibillája, Giuseppe Maria Crespi lázadó angyalokat ábrázoló képe vagy Bernardo Canal vedutája.
Három év alatt ez a Szépművészeti Múzeum második nagyszabású kiállítása Marosvásárhelyen, 2015-ben a múzeum grafikai gyűjteménye mutatkozott be Mantegna, Dürer, Hogarth címmel. Az átfogó rekonstrukció miatt zárva tartó Szépművészeti Múzeum a felújítás alatt számos külföldi kiállításon mutatja be gyűjteményének legjavát: a marosvásárhelyi tárlattal egy időben a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban is találkozhatnak a látogatók a budapesti múzeum jeles darabjaival - áll a közleményben.
Az augusztus végéig látható Árkádia színei című marosvásárhelyi kiállítás kurátora Gosztola Annamária, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának művészettörténésze.
Fotó: szekesfehervar.hu
