Pesti Srácok

Tolnai és vidéke - Tolnai Ottó Nem könnyű című verseskötetéről

Újabb izgalmakat tartogató állomásához érkezett a Tolnai Ottó-életműsorozat. Nem könnyű címet adni egy könyvnek... Legyen figyelemfelhívó, legyen kifejező... Aztán Nem könnyű lett Tolnai Ottó legújabb verseskötetének címe, a szerző ennél jobb címet aligha találhatott volna. Nem könnyű, mint egy sláger címe, azonban a slágerek könnyűsége helyett a versekben megnyíló mélység a bizarr történetek és a Tolnaitól megszokott magánmítoszok földalatti alagútjaiba visz mindannyiunkat.

AYHAN GÖKHAN - 061.hu

Tolnai Ottó első köteteinek megjelenése óta a Vajdaság-fogalom nem elégszik meg a földrajzi meghatározással, túllép a körbehatárolását megcélzó kísérleten, mítoszok, legendák helyszínévé válik, valahogy úgy, mint Flann O’ Brien A fába szorult féreg című regényében a kelta vidék, ahol a mindenkit rettegésben tartó Tenger-Macska garázdálkodik. Noha Tolnai Vajdaságában efféle váratlanul felbukkanó szörnyektől nem kell tartanunk, a és valóság összecsúszása olyan természetes, mint az új kötet borítójául szolgáló Bojan Bem képen a kör közepén álló, mindenre elszánt, magabiztos torreádor.

PestiSracok facebook image

Dragomán György nyilatkozta egy interjúban: „A tárgyat, amit megnézek, igyekszem megérteni. Gondolkodom a milyenségén. Ezért nagyon praktikusan látok tárgyakat. Nem egyszer fiktív tárgyakat. Sokszor úgy kezdek el írni, hogy először egy tárgyat látok magam előtt – ekkor már nem kitalálom, hanem intenzíven meglátom - és csak később derül ki, hogy az milyen szerepet tölt majd be a szövegben.” Hasonló receptből főzhet Tolnai is. Szétégett könyökcsövek, joó lajos utca, Füst Mihály papucsa -- „füst milán maga gyártotta/vágott orrú bivalybőr papucsát keresem” -- halmozódik a szövegekben, Kosztolányi Dezső egy-egy versben kiömlött színes tintájáról nem is beszélve: „a hupikék komp a zúzazöld vízen”.

Olyan, egyszerre morbid és észveszejtően vicces szöveg, mint az És találtam még egy cikket című kevés jelent meg az utóbbi időben, a tragikumba rejtett abszurd, mint a gyümölcs a konyakos meggy közepén, káprázatos és letaglózó. „megfojtotta mostohaapját/a galambok másnap/egytől egyig visszatértek/valamint találtam egy újságfotót is/melyen a sevres-babylone metrólejárata látható/körben a zúzmarás fákkal/oda jártunk a metrólejárathoz közel/egy indiai vendéhlőbe/és találtam még egy cikket/a régi újságok között a pincében/melyben arról számoltak be/FÉLIX-ről világhírű hegedűsünkről/(itt lakik a petőfi utcában)/csillagot neveztek el.

Tolnai Ottó (kép: Sziveri János Intézet)

Hogy miképpen működik Tolnai Ottó szöveg – és képalkotó mechanizmusa, arról álljon itt egy egyszerű, de hétköznapiságában is sokat eláruló történet. Pár hónapja Újvidéken, a Fórum Kiadó szerkesztőségében a kezembe került egy dánul megjelent zöld fedelű Tolnai-könyv, a Gogol halála. A könyvet aztán, már Palicsfürdőn, megmutattam Tolnainak, akit a dán kötet létezése meglepetésként ért, addig ugyanis nem tudott róla. Nem sokkal rá egy irodalmi rendezvényen hallottam vissza ezt a lényegében semmilyen fontossággal nem bíró történetet, immár Tolnai értelmezésében, aki az egyszerű eset köré már-már legendákat és komoly összefüggéseket gyártott, egymástól véghetetlenül különböző dolgokat hozott minden nehézség nélkül tető alá, nem különben komoly figyelmet szentelt a dán kötet és az életműkiadás második darabjának zöld fedelére.

Hát így. Valahogy így működik, működhet a Tolnai-univerzum, az ő galaxisában semmi sem felesleges, minden a helyére kerül, egy eltévedt lapát szintúgy, mint egy hasznavehetetlen franciakulcs. Egy kis szépséghiba is csúszott a szerkesztésbe, bár Tolnai, kétség nem fér hozzá, valószínűleg nem bánja. A lábjegyzetben az egyik legnagyobb szlovén költő, Tomaž Šalamun neve mellett azt találjuk, hogy (1941-1914). A valóság ennél kiábrándítóbb, a költő 2014-ben halt meg. Tűkön ülünk, hova kanyarodik tovább a Tolnai-életműkiadás, az életmű mely szakasza bukkan fel a várakozás terhével lesett horizonton. Meg kell hagyni, az indulásnak ideje volt már.

Tolnai Ottó
Nem könnyű
Jelenkor
3499 Ft

A képkollázs a Jelenkor Facebook oldalán található képekből készült

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.