Pesti Srácok

Tolnai és vidéke - Tolnai Ottó Nem könnyű című verseskötetéről

Újabb izgalmakat tartogató állomásához érkezett a Tolnai Ottó-életműsorozat. Nem könnyű címet adni egy könyvnek... Legyen figyelemfelhívó, legyen kifejező... Aztán Nem könnyű lett Tolnai Ottó legújabb verseskötetének címe, a szerző ennél jobb címet aligha találhatott volna. Nem könnyű, mint egy sláger címe, azonban a slágerek könnyűsége helyett a versekben megnyíló mélység a bizarr történetek és a Tolnaitól megszokott magánmítoszok földalatti alagútjaiba visz mindannyiunkat.

AYHAN GÖKHAN - 061.hu

Tolnai Ottó első köteteinek megjelenése óta a Vajdaság-fogalom nem elégszik meg a földrajzi meghatározással, túllép a körbehatárolását megcélzó kísérleten, mítoszok, legendák helyszínévé válik, valahogy úgy, mint Flann O’ Brien A fába szorult féreg című regényében a kelta vidék, ahol a mindenkit rettegésben tartó Tenger-Macska garázdálkodik. Noha Tolnai Vajdaságában efféle váratlanul felbukkanó szörnyektől nem kell tartanunk, a és valóság összecsúszása olyan természetes, mint az új kötet borítójául szolgáló Bojan Bem képen a kör közepén álló, mindenre elszánt, magabiztos torreádor.

PestiSracok facebook image

Dragomán György nyilatkozta egy interjúban: „A tárgyat, amit megnézek, igyekszem megérteni. Gondolkodom a milyenségén. Ezért nagyon praktikusan látok tárgyakat. Nem egyszer fiktív tárgyakat. Sokszor úgy kezdek el írni, hogy először egy tárgyat látok magam előtt – ekkor már nem kitalálom, hanem intenzíven meglátom - és csak később derül ki, hogy az milyen szerepet tölt majd be a szövegben.” Hasonló receptből főzhet Tolnai is. Szétégett könyökcsövek, joó lajos utca, Füst Mihály papucsa -- „füst milán maga gyártotta/vágott orrú bivalybőr papucsát keresem” -- halmozódik a szövegekben, Kosztolányi Dezső egy-egy versben kiömlött színes tintájáról nem is beszélve: „a hupikék komp a zúzazöld vízen”.

Olyan, egyszerre morbid és észveszejtően vicces szöveg, mint az És találtam még egy cikket című kevés jelent meg az utóbbi időben, a tragikumba rejtett abszurd, mint a gyümölcs a konyakos meggy közepén, káprázatos és letaglózó. „megfojtotta mostohaapját/a galambok másnap/egytől egyig visszatértek/valamint találtam egy újságfotót is/melyen a sevres-babylone metrólejárata látható/körben a zúzmarás fákkal/oda jártunk a metrólejárathoz közel/egy indiai vendéhlőbe/és találtam még egy cikket/a régi újságok között a pincében/melyben arról számoltak be/FÉLIX-ről világhírű hegedűsünkről/(itt lakik a petőfi utcában)/csillagot neveztek el.

Tolnai Ottó (kép: Sziveri János Intézet)

Hogy miképpen működik Tolnai Ottó szöveg – és képalkotó mechanizmusa, arról álljon itt egy egyszerű, de hétköznapiságában is sokat eláruló történet. Pár hónapja Újvidéken, a Fórum Kiadó szerkesztőségében a kezembe került egy dánul megjelent zöld fedelű Tolnai-könyv, a Gogol halála. A könyvet aztán, már Palicsfürdőn, megmutattam Tolnainak, akit a dán kötet létezése meglepetésként ért, addig ugyanis nem tudott róla. Nem sokkal rá egy irodalmi rendezvényen hallottam vissza ezt a lényegében semmilyen fontossággal nem bíró történetet, immár Tolnai értelmezésében, aki az egyszerű eset köré már-már legendákat és komoly összefüggéseket gyártott, egymástól véghetetlenül különböző dolgokat hozott minden nehézség nélkül tető alá, nem különben komoly figyelmet szentelt a dán kötet és az életműkiadás második darabjának zöld fedelére.

Hát így. Valahogy így működik, működhet a Tolnai-univerzum, az ő galaxisában semmi sem felesleges, minden a helyére kerül, egy eltévedt lapát szintúgy, mint egy hasznavehetetlen franciakulcs. Egy kis szépséghiba is csúszott a szerkesztésbe, bár Tolnai, kétség nem fér hozzá, valószínűleg nem bánja. A lábjegyzetben az egyik legnagyobb szlovén költő, Tomaž Šalamun neve mellett azt találjuk, hogy (1941-1914). A valóság ennél kiábrándítóbb, a költő 2014-ben halt meg. Tűkön ülünk, hova kanyarodik tovább a Tolnai-életműkiadás, az életmű mely szakasza bukkan fel a várakozás terhével lesett horizonton. Meg kell hagyni, az indulásnak ideje volt már.

Tolnai Ottó
Nem könnyű
Jelenkor
3499 Ft

A képkollázs a Jelenkor Facebook oldalán található képekből készült

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.