Pesti Srácok

Tolnai és vidéke - Tolnai Ottó Nem könnyű című verseskötetéről

Újabb izgalmakat tartogató állomásához érkezett a Tolnai Ottó-életműsorozat. Nem könnyű címet adni egy könyvnek... Legyen figyelemfelhívó, legyen kifejező... Aztán Nem könnyű lett Tolnai Ottó legújabb verseskötetének címe, a szerző ennél jobb címet aligha találhatott volna. Nem könnyű, mint egy sláger címe, azonban a slágerek könnyűsége helyett a versekben megnyíló mélység a bizarr történetek és a Tolnaitól megszokott magánmítoszok földalatti alagútjaiba visz mindannyiunkat.

AYHAN GÖKHAN - 061.hu

Tolnai Ottó első köteteinek megjelenése óta a Vajdaság-fogalom nem elégszik meg a földrajzi meghatározással, túllép a körbehatárolását megcélzó kísérleten, mítoszok, legendák helyszínévé válik, valahogy úgy, mint Flann O’ Brien A fába szorult féreg című regényében a kelta vidék, ahol a mindenkit rettegésben tartó Tenger-Macska garázdálkodik. Noha Tolnai Vajdaságában efféle váratlanul felbukkanó szörnyektől nem kell tartanunk, a és valóság összecsúszása olyan természetes, mint az új kötet borítójául szolgáló Bojan Bem képen a kör közepén álló, mindenre elszánt, magabiztos torreádor.

PestiSracok facebook image

Dragomán György nyilatkozta egy interjúban: „A tárgyat, amit megnézek, igyekszem megérteni. Gondolkodom a milyenségén. Ezért nagyon praktikusan látok tárgyakat. Nem egyszer fiktív tárgyakat. Sokszor úgy kezdek el írni, hogy először egy tárgyat látok magam előtt – ekkor már nem kitalálom, hanem intenzíven meglátom - és csak később derül ki, hogy az milyen szerepet tölt majd be a szövegben.” Hasonló receptből főzhet Tolnai is. Szétégett könyökcsövek, joó lajos utca, Füst Mihály papucsa -- „füst milán maga gyártotta/vágott orrú bivalybőr papucsát keresem” -- halmozódik a szövegekben, Kosztolányi Dezső egy-egy versben kiömlött színes tintájáról nem is beszélve: „a hupikék komp a zúzazöld vízen”.

Olyan, egyszerre morbid és észveszejtően vicces szöveg, mint az És találtam még egy cikket című kevés jelent meg az utóbbi időben, a tragikumba rejtett abszurd, mint a gyümölcs a konyakos meggy közepén, káprázatos és letaglózó. „megfojtotta mostohaapját/a galambok másnap/egytől egyig visszatértek/valamint találtam egy újságfotót is/melyen a sevres-babylone metrólejárata látható/körben a zúzmarás fákkal/oda jártunk a metrólejárathoz közel/egy indiai vendéhlőbe/és találtam még egy cikket/a régi újságok között a pincében/melyben arról számoltak be/FÉLIX-ről világhírű hegedűsünkről/(itt lakik a petőfi utcában)/csillagot neveztek el.

Tolnai Ottó (kép: Sziveri János Intézet)

Hogy miképpen működik Tolnai Ottó szöveg – és képalkotó mechanizmusa, arról álljon itt egy egyszerű, de hétköznapiságában is sokat eláruló történet. Pár hónapja Újvidéken, a Fórum Kiadó szerkesztőségében a kezembe került egy dánul megjelent zöld fedelű Tolnai-könyv, a Gogol halála. A könyvet aztán, már Palicsfürdőn, megmutattam Tolnainak, akit a dán kötet létezése meglepetésként ért, addig ugyanis nem tudott róla. Nem sokkal rá egy irodalmi rendezvényen hallottam vissza ezt a lényegében semmilyen fontossággal nem bíró történetet, immár Tolnai értelmezésében, aki az egyszerű eset köré már-már legendákat és komoly összefüggéseket gyártott, egymástól véghetetlenül különböző dolgokat hozott minden nehézség nélkül tető alá, nem különben komoly figyelmet szentelt a dán kötet és az életműkiadás második darabjának zöld fedelére.

Hát így. Valahogy így működik, működhet a Tolnai-univerzum, az ő galaxisában semmi sem felesleges, minden a helyére kerül, egy eltévedt lapát szintúgy, mint egy hasznavehetetlen franciakulcs. Egy kis szépséghiba is csúszott a szerkesztésbe, bár Tolnai, kétség nem fér hozzá, valószínűleg nem bánja. A lábjegyzetben az egyik legnagyobb szlovén költő, Tomaž Šalamun neve mellett azt találjuk, hogy (1941-1914). A valóság ennél kiábrándítóbb, a költő 2014-ben halt meg. Tűkön ülünk, hova kanyarodik tovább a Tolnai-életműkiadás, az életmű mely szakasza bukkan fel a várakozás terhével lesett horizonton. Meg kell hagyni, az indulásnak ideje volt már.

Tolnai Ottó
Nem könnyű
Jelenkor
3499 Ft

A képkollázs a Jelenkor Facebook oldalán található képekből készült

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.