Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 80 éve zuhant le a Hindenburg

Nyolcvan éve, 1937. május 6-án következett be a légi közlekedés egyik legismertebb balesete: New York közelében leszállás közben felrobbant és lezuhant a német Hindenburg léghajó. A balesetet csodával határos módon a fedélzeten tartózkodó mintegy száz ember többsége túlélte, de a zeppelinek elvesztették a versenyt a repülőgépekkel szemben.

MTI

A német Ferdinand Zeppelin a magyar Schwarz Dávid terveinek felhasználásával építette meg az első merev testű, kormányozható és motorral hajtott, a levegőnél könnyebb hidrogéngázzal töltött járművet. A repülő szivarhoz hasonlító szerkezeteket az első világháborúban katonai célokra használták, a német légierőt megszüntető párizsi béke után polgári célú felhasználásuk került előtérbe.

PestiSracok facebook image

A friedrichshaveni gyárból 1928-ban került ki a legsikeresebb merev szerkezetű léghajó, a Graf Zeppelin (típusjelzése szerint LZ 127), amely a világ első menetrend szerint közlekedő interkontinentális légi járataként állt szolgálatba. A Graf Zeppelin 1928-ban repülte át az Atlanti-óceánt, a következő évben 21 nap alatt körberepülte a földet, 1931-ben az Északi-sark közelébe vitt tudósokat, a látványos utak nyomán kitört a "zeppelin-láz".

A transzatlanti utakra épült meg 1936-ra a zeppelin-flotta ékköveinek szánt Hindenburg (LZ 129), 1938-ra pedig a Graf Zeppelin II (LZ 130), az ember által valaha készített legnagyobb repülő szerkezetek. Magasságuk 45 méter, hosszuk 245 méter volt - több mint három Boeing 747 gépé, és csak 24 méterrel kevesebb, mint a Titanicé. A tiszta dúralumínium váz 16 celláját eredetileg a nem robbanékony héliummal akarták feltölteni, a hajó azért is lett ekkora, mert a hidrogénnél nehezebb héliumból ugyanakkora teher felemeléséhez többre volt szükség.

A Hindenburg éttermében (forrás: .theatlantic.com)

A rendkívül drága és akkoriban csak az Egyesült Államokban előállított hélium exportját azonban Washington már 1927-ben betiltotta, így maradt a robbanásveszélyes hidrogén, és a léghajó szerkezetét is át kellett tervezni. Az első világháborús hős tábornokról, későbbi államfőről elnevezett Hindenburg már a nácik hatalomra jutása után készült el, és ők nem is haboztak propagandacéljaikra használni.

A Harmadik Birodalom erejét jelképező Hindenburg oldalára hatalmas horogkeresztet festettek, első útján a demilitarizált Rajna-vidékre bevonuló német katonák fölött repült, majd elhúzott a nürnbergi náci pártnapok és az 1936-os berlini olimpia közönsége felett is. A Hindenburg ingajáratban közlekedett a New Jersey állambeli Lakehurst és Frankfurt között 135 kilométer óránkénti sebességgel, így két és fél nap alatt tette meg az utat, fele annyi idő alatt, mint egy hajó.

Az utasok kabinjai ugyan kicsik voltak, de a 400 dolláros jegy fejében bár, étterem és csodálatos kilátást biztosító sétafedélzet várta őket; kisebb kényelmetlenségnek csak az számított, hogy a dohányozást csak egyetlen helyiségben engedélyezték. A léghajó olyan stabilan repült, hogy a toll nem esett le az asztalról, és olyan simán landolt, hogy a földet érést sokszor észre sem lehetett venni.

A Hindenburg Manhattan felett 1937. május 6-án (forrás: theatlantic.com)

A Hindenburg utoljára 1937. május 6-án hajnalban érkezett meg Amerikába 36 utassal és 61 főnyi személyzettel. A rossz időjárás miatt a landolásra várni kellett, a kapitány addig New York és Boston fölé vitte utasait városnézésre. A leszállást reggel 7 órakor kezdték meg a lakehursti repülőtéren, a kapitány közben kétszer is hidrogént engedett ki, hogy a viharos időben kiegyensúlyozza a járművet. A horgonykötelek kiengedése után lángok jelentek meg a jobboldali függőleges vezérsík közelében, a léghajó pillanatok alatt lángba borult és lezuhant, de nem robbant fel.

A balesetnek 36 halálos áldozata volt - egyikük a földi személyzet tagja -, a zeppelinen tartózkodók többsége, akik kivetették magukat az ablakokon, életben maradtak. A közhiedelemmel ellentétben nem ez a léghajózás legsúlyosabb balesete: 1933-ban 73 ember vesztette életét, amikor az amerikai haditengerészet Akron léghajója a tengerbe zuhant. Érdekesség, hogy a Hindenburg fedélzetén szállított levelek közül 176 darab egy vaskazettában épen maradt, ezeket később ki is kézbesítették.

A balesetről számos film- és hangfelvétel, tanúvallomás maradt fenn, okát mégsem ismerjük. Feltevésekben nincs hiány, egyesek szerint Hitler által elrendelt, mások szerint éppen a Hitler-ellenes emigráció által elkövetett merénylet történt, de szabotázsra utaló jelek sem akkor, sem azóta nem kerültek elő. Akadnak, akik szerint villámcsapás, statikus elektromosság, avagy a motor keltette szikra borította lángba a robbanásveszélyes hidrogént. Vannak, akik a léghajó szerkezeti hibáira, megint mások az üzemanyag szivárgására gyanakodnak.

Ami a léghajóból megmaradt (forrás: San Antonio Express News)

Az akkori bulvárlapok arról cikkeztek, hogy a robbanás azért következett be, mert a fedélzeten valaki öngyilkosságot követett el; állításaikat arra alapozták, hogy a maradványok között találtak egy pisztolyt is. A roncs alumíniumrészeit visszavitték Németországba, ahol a Luftwaffe számára készítettek belőle repülőgépeket. A lángoló Hindenburg képe 1969-ben járta be ismét a világot, lemezborítóként, a Led Zeppelin együttes első albumán. 1975-ben nagy sikerű - és a merénylet-teóriára alapozó - film készült a katasztrófáról.

Hindenburg balesetével leáldozott a léghajók napja. Többé senki sem akart a robbanásveszélyes járművekkel közlekedni, így 1940-ben minden különösebb hírverés nélkül bezárták hangárjaikat, a roncstelepre került zeppelinek vázát a hadiiparban használták fel. Az utóbbi években ismét feltámadt az érdeklődés, a csendes, környezetbarát és gazdaságos léghajók iránt, javított változataik több helyen is szolgálatba álltak, természetesen héliummal töltve.

Vezető kép: Huffington Post

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.