Pesti Srácok

A maja Atlantiszt kutatják Guatemalában

Guatemala kérésére szakértőket küld az UNESCO a közép-amerikai ország Atitlán tava mélyén megbújó víz alatti maja régészeti helyszínek tanulmányozására.

MTI

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének szakemberei ősszel utaznak a Guatemala délnyugati részén fekvő örökségvédelmi helyszín kutatására, a missziót Mría Helena Barba Meinecke, a mexikói antropológiai és történelmi intézet víz alatti örökség programjának vezetője vezeti - jelentette be pénteken az UNESCO. A szakemberek megvizsgálják a tóban lévő régészeti helyszíneket és - együttműködve a helyi közösségekkel - javaslatokat tesznek a kezelésükre.

PestiSracok facebook image

Közép-Amerika legmélyebb tava, az Atitlán mélyén 1996-ban bukkantak rá számos víz alatti régészeti helyszínre. Megtalálták az ősi maja város, Samabaj maradványait, köztük házak vázait és vallási emlékhelyek romjait. A maja Atlantiszként emlegetett falu egykoron egy szigetre épült, de elsüllyedt a tóban, valószínűleg vulkánkitörés vagy földcsuszamlás nyomán.

A maja kultúra a mai Mexikó déli részén, Guatemalában, Belize-ben, Honduras és Salvador területén virágzott, csúcspontját 500-700 között érte el. A maják erős birodalmat hoztak létre, nevükhöz fűződik egy mintegy 1500 jelből álló írás létrehozása. A maja romvárosok Mexikóban és Guatemalában közkedvelt turisztikai célpontok. A térségben ma is élnek maja leszármazottak.

Fotó: Mayan Cultural Travel

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.