Hozsanna néked, Grateful Dead! – A Grateful Dead Cornell 5.8.77 című koncertlemezéről

1977 nemcsak a punk nagy éve volt, de a nagy öregek is megmutatták, hogy túl fiatalok még a halálhoz, itt van például az 1965-ben alakult Grateful Dead is, akik egy emlékezetes három órás blues-rock maratont mutattak be 1977. május 8-án a Cornell Egyetemen.

PZL- 061.hu

A negyven évvel ezelőtti fellépés remekül dokumentált esemény, fennmaradtak a koncertjegyek, a plakátok, és persze nagyon jó minőségben maga a koncert felvétele is, amit egyéb kiadványokon is beszerezhettek a rajongók, most viszont végre megjelent egy exkluzív háromlemezes boxset, ami méltó teríték a zenekar 1977-es menüjéhez. Itt van a pop egyik legjobb arculatával rendelkező formáció, akik új értelmet adtak a zenekari logónak, album covernek, a plakáttervezésnek, miközben maguk, a zenekar tagjai koravén kaporszakállú hippik voltak, de ez számított a legkevésbé, és leginkább pedig a zene volt fontos, ami olyan előadókat inspirált, mint a Dire Straits és Neil Young.

Az átlagban 15 perces dalokkal, és 6-8 perces szólókkal büntető Jerry Garcia komótos, terjengős country-rock matinéjában az a varázslatos, hogy alapvetően akkor sem ül le, amikor végtelenített szólókkal örvendezteti meg a rajongókat. Van, aki három és fél percben is el tudja mondani, mik a szándékai, a Grateful Dead a híres-neves Dancing In The Street-et is 16 percesre húzza fel, és persze az ideális arányokat 1985-ben találta meg Bowie és Jagger, akik a Live Aid-en mutatták be a dalhoz komponált klipjüket. A zenekar jórészt amerikai jelenség maradt, pedig már több, mint húsz éve bekerültek a Rock and Roll Hall of Fame-be, a Dead head-nek is nevezett követőikről akkor hallottunk, amikor Tardos Péter megpróbálta a hetvenes évek végén körülírni a rockturista és a slepp fogalmát.

Bár Magyarországot elkerülte a Grateful Dead-féle vallás, azért számos előadó évtizedeken át szüretelt a zenekar óriási életművéből, főleg azok a bandák, amelyek megpróbálták közös nevezőre hozni a rockot a folkkal, a blues-zal, a countryval, a pszichedelikus rockkal, és azokra az előadókra is hatottak, akik akik megpróbáltak identitást alapítani a drogkalandokra. A Grateful Dead-et sosem érdekelte a pénz, a rock and roll egyik nagy sztorija szerint a popkultúra csúcspontjának is nevezett 1967-es Monterey Nemzetközi Popzenei Fesztiválról kivonultak, mert szerintük a fesztivál nem a zenéről, hanem a pénzről szólt. És hogy ez a háromlemezes anyag miről szól? Nos, mindenről, amiről egy Dead kommuna tagja szerint szólnia kell: a szexről, a drogokról, és a rock and rollról. Na jó, a bluesról is.