Pesti Srácok

Rófusz Ferenc munkáiból nyílik ma kiállítás

Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas animációsfilm-rendező munkáiból nyílik életműkiállítás csütörtökön a budapesti Barabás Villában. A tárlatot Uhl Gabriella művészettörténész nyitja meg, majd szakmai beszélgetéssel egybekötött vetítést tartanak az alkotó munkáiból. A beszélgetőpartner Sipos Áron filmproducer lesz.

MTI

Rófusz Ferenc 1946-ban született Budapesten. Karrierje 1968-ban animációs asszisztensként kezdődött a Pannónia Filmstúdióban. A légy című rajzfilm írói és rendezői munkájáért 1981-ben Oscar-díjat kapott. 1984-ben Németországba utazott és ott dolgozott animációs tévésorozatokon, 1988-ban Kanadába költözött és a Torontói Nelvana Ltd. animációs cégnek dolgozott. Saját animációs cégét, a Super Fly Films Inc.-et 1991-ben alapította.

PestiSracok facebook image

Rófusz Ferenc 1968 és 1973 között volt a Pannónia Rajzfilmstúdió fázisrajzolója, kulcsrajzolója, majd animátora, 1973-tól önálló rendezőként tevékenykedik. Németországban 1984 és 1988 között dolgozott, 1989-től Kanadában élt, ahol létrehozta reklámfilmeket, videoklipeket készítő Fly Films nevű stúdióját. Magyarországra 2000-ben költözött vissza, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanáraként is tevékenykedik. Pályafutása során dolgozott a Gusztáv és a Kérem a következőt című sorozatok készítésén. Az akkori hazai viszonyokra jellemzően az 1981-es Oscar-gálára nem utazhatott el, az elismeréssel járó szobrot később mégis személyesen vette át, mert az amerikaiak helyette másnak nem adták ki. A 2011-ben készült Ticket című animációja elnyerte az 56. valladolidi filmfesztivál fődíját és a Syracuse-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb animációnak járó díjat. Rófusz Ferenc munkásságát Kossuth- és Balázs Béla-díjjal is elismerték.

Kreatív rendezőként több mint hatvan reklámfilmet és számos animációs produkciót készített úgy a hagyományos, mint computer-digitális technikát alkalmazva. 2001 óta ismét Budapesten él, tanít és számos filmötletén dolgozik. Munkássága elismeréséül 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A tárlat július 31-ig tekinthető meg.

fotó:librarius.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.