Pesti Srácok

Új lengyel törvény a szovjet emlékművek lebontásáról

A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön megszavazta a kommunizmus és más totalitárius rendszerek nézeteinek terjesztését tiltó törvény módosítását, amely a szovjet korszakban emelt emlékművek lebontását rendeli el, beleértve a Vörös Hadsereg tiszteletére emelt emlékműveket is.

MTI

A jogszabály alól kivételt képeznek a temetőkben, síroknál található emlékművek és azok az objektumok, amelyeket nem nyilvános területeken vagy igazolhatóan tudományos célokból, illetve műalkotásként állítottak ki, továbbá azok a építmények, amelyek szerepelnek az építésügyi nyilvántartásban. A módosítást - amely hivatalos közzétételét követően három hónappal lép hatályba - a parlamenti pártok többsége első és második olvasatban is támogatta, a képviselők közül 408-an igennel, 7-en nemmel szavaztak, 15 képviselő tartózkodott.

A jogszabály kimondja, hogy emlékművek "nem tiszteleghetnek a kommunizmust vagy egyéb totalitárius rendszert jelképező emberek, szervezetek vagy események előtt". Szerzői szerint a módosított törvény világos jelzést ad a társadalomnak, hogy az állam elítéli és fellép a totalitárius nézetek terjesztésének minden formájával szemben. A szóban forgó szobrok és építmények lebontását a törvénymódosítás hatályba lépését követő egy éven belül tervezik elvégeztetni a törvényhozók. A szakértők az ország területén legalább 469 ilyen emlékművet számoltak össze, közülük mintegy 250 a Vörös Hadsereg előtt tiszteleg.

PestiSracok facebook image

Azután, hogy a lengyel parlament tavaly bejelentette a kezdeményezést, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül, ha Varsó lebontja az érintett műemlékeket. Zaharova szerint az emlékművek ellen hirdetett "háború" célja az, hogy "kitörölje a lengyel nép emlékezetéből azt a tényt, hogy Lengyelországot a Vörös Hadsereg mentette meg a hitleri Németország teljes pusztításától".

Kép: Newsweek

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.