Vasárnap ünnepli 75. születésnapját a popzene első milliárdosa
Sir Paul McCartney, korunk legsikeresebb dalszerzője, a popzene első milliárdosa, számtalan sláger írója június 18-án lesz hetvenöt éves.
MTI
A múlt század második felének kultúrtörténetére meghatározó hatás gyakorló Beatles egykori tagjának élete szó szerint is nyitott könyv, annyi elemzés, tanulmány és életrajz jelent már meg róla. Liverpooli munkáscsaládban nőtt fel, s bár vett zeneórákat, hallás után tanult meg játszani zongorán és trombitán, majd azon a gitáron, amelyet a rock-őrület kitörése után eladott trombitája árán vett. Tizenhat éves volt, amikor megírta egyik első dalát When I'm Sixty Four címmel. Szerzeményét Frank Sinatrának szánta, de végül csak az 1967-es Bors őrmester albumon jelent meg, s akkor vették fel, amikor Paul apja 64 éves lett.
McCartney 1957-ben egy templomi fesztiválon találkozott John Lennonnal, akivel Quarrymen néven alapítottak együttest, kezdtek dalokat írni. A formáció, amelyhez nem sokkal később csatlakozott a gitáros George Harrison is, több név- és tagcsere után Beatles néven futott be, a dobok mögött akkor már Ringo Starr ült. A Beatles hatását nehéz volna túlbecsülni a hatvanas évek zenéjére, ifjúságára, nem csak kulturális, társadalmi jelenségnek is számítanak.
A Lennon-McCartney páros ontotta a slágereket, a legenda szerint megesett, hogy a Liverpoolból Londonba tartó autóban egy nagylemeznyi dalt dobtak össze. Ők ketten jól kiegészítették egymást, John volt a keményebb, keserűbb és cinikusabb, Paul a kedvesebb és érzelmesebb. Bár a számokat mindig közösen jegyezték, tekintet nélkül arra, hogy éppen ki írta a zenét vagy a szöveget, vagy akár egyedül mind a kettőt. Ugyanakkor nyílt titok, hogy McCartney műve egyebek között a Hey Jude, a Let It Be és a Yesterday, minden idők legtöbbször, több mint 2200 alkalommal feldolgozott dala.
A Beatles 1966-ig folyamatosan turnézott, akkor azonban stúdióba vonultak, mert belefáradtak az őket körülvevő hisztériába, és abba, hogy a koncerteken a rajongók miatt saját magukat sem hallják. A kétperces slágerektől 1967-re eljutottak a popzenét művészet rangjára emelő Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (Bors őrmester) albumig, egybehangzó vélemény szerint minden idők legjobb nagylemezét alkotva meg. Az együttesen belül azonban egyre erősebbek lettek a feszültségek, s 1970-ben Lennon és McCartney dühös szakmai, személyes és pénzügyi viták közepette búcsút intett egymásnak.
A gombafejűek közül szólóban minden kétséget kizáróan Paul futotta be a legsikeresebb karriert. 1969-ben másodszor is megnősült, feleségével, Lindával Wings néven együttest alapított, turnézott, sikerszámokat írt. Lennon a szemére is vetette, hogy "bárgyú szerelmes dalocskákra" pazarolja tehetségét. "De hát ha ez kell az embereknek, miért ne?" - kérdezett vissza Paul, aki csak azért is Silly Love Songs címen adott ki lemezt. Életének talán legnehezebb éve 1980 volt, amikor előbb marihuána birtoklásáért kapcsolták le, majd következett John Lennon meggyilkolása, akivel nem sokkal korábban békült ki.
Egy évtizedre felhagyott a turnézással, de Stevie Wonderrel és Michael Jacksonnal remek lemezeket készített. Legközelebb csak 1989-ben indult ismét koncertkörútra, és Rióban világrekordot jelentő, 184 ezres közönség előtt csapott a húrok közé. Még ma is újabb és újabb lemezekkel rukkol elő, a közelmúltban dolgozott Kanye West és Rihanna társaságában is. A nosztalgiára vágyók kedvéért énekli a Beatles idejéből származó dalokat is, 2012-ben a londoni Hyde Parkban ő volt Bruce Springsteen meglepetésvendége. Az amerikai zenész szavai szerint ötven évet várt erre az alkalomra, de az örömzenélés rövidre sikerült, két Beatles-szám eljátszása után a hatóságok a zárórára hivatkozva kikapcsolták az áramot a színpadon.
A balkezes volta miatt fordított húrozású basszusgitáron játszó zenész nem lázadó fajta. Mindig rendezett családi életet élt, egyetlen káros szenvedélye a füves cigaretta volt, de már ezt is letette. Bár milliárdos, takarékos ember lévén sokáig metrón járt dolgozni. "Macca" érdeklődési köre is rendkívül széles: bár a kottaolvasás művészetét a mai napig sem sajátította el, írt már oratóriumot és filmzenét, sikeresen ruccant ki a költészet és a festészet területére, lelkesen propagálja a vegetáriánus életmódot.
1997-ben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte, így a Sir címet is neve elé írhatja. A kitüntetést nem zenei munkásságáért, hanem emberbaráti tevékenységéért kapta, mert popfőiskolát alapított, s lelkesen támogatja a legkülönfélébb humanitárius szervezeteket. A Beatles tagjaként már megkapta a Brit Birodalmi Rend tagja (MBE) kitüntetést, ez akkoriban hatalmas vihart kavart, számos korábbi kitüntetett küldte vissza érmét, mert nem akart osztozni a címen "a gombafejű narkósokkal". Emellett tagja a brit Királyi Zeneakadémiának, megkapta az amerikai Kennedy Központ díját és nem amerikai állampolgárként először a Gershwin-díjat. A zenész jelenleg harmadik feleségével, egy amerikai üzletasszonnyal él, előző házasságaiból öt gyereke született, közülük Stella elismert divattervező.
Sir Paulról még tudni érdemes, hogy valahol a világon minden percben felhangzik egy dala. A Guinness-rekordok szerint minden idők legsikeresebb zeneszerzője és előadóművésze, aki több mint százmillió lemezt és ugyanennyi kislemezt adott el. Harminckét dala volt első az amerikai slágerlistán, Angliában pedig a liverpooli filharmonikusokkal készített Liverpool Oratorio a klasszikus zenei lista élére is felkerült. Természetesen a rockzene halhatatlanja, méghozzá kétszeresen is, egyszer mint a Beatles tagja, egyszer pedig a saját jogán, Grammy-díjból 21-et őriz odahaza.
